A forgatások alatt a nagyrészt fából épült vár egy része leégett, melyet rögtön újjá is építettek. Sajnos a film elkészülte után a vár magára maradt, így az ember és a természet romboló hatása mára igencsak romossá tette. 2008-ban a várat és környékét a helyi önkormányzat rendbe hozatta, így ma is igen népszerű kirándulóhely. Visszatérünk a széles földútra, mely egyre emelkedve éri el az erdő szélét, és ott betorkollik egy szintben futó széles útba, mely kerékpáros jelzéssel van ellátva. Jobbra fordulunk és pár lépés után balról hozzánk csatlakozik a Csobánka felől érkező Országos Kéktúra. Pár száz méter után figyeljünk, sajnos útjelzőtábla nem mutatja, hogy a Kéktúra vonala jobbra letér a széles, Pilisborosjenőre tartó útról. Amikor balról elérünk egy nagy, széles mezőt, ott kell lemennünk jobbra, átvágunk a tisztáson, és a következő K jelzést szemben meg is találjuk.
Az építmény a Pilis lábánál öt hónap alatt készült el. A felépítését Béres István katonai statikus mérnök segítette, a vár és a film díszlettervezője pedig Vayer Tamás volt. Az egri vár mása, illetve a jellegzetes elemek valójában alig hasonlítanak az eredetire, kinézetében és az alaprajzában is minimális az egyezés – ami persze nem baj, hiszen a készítők így is klasszikus filmet alkottak. A területen először több tízezer köbméter földet hordtak el. Majd az építéséhez betont, gipszet, termésköveket, kőutánzatokat és fát is használtak. A falak mellett fából készült tornyokat és egyéb várrészleteket is felépítetek. A fából készült épületek egy része a forgatás során leégett, amelyet azonnal újra is építettek. Az egész épületet úgy tervezték meg, hogy már eleve a falakba építették a filmjelenetekben látható robbanásokhoz szükséges detonációs pontokat. Később állítólag a megmaradt kövekből a környék építkezéseihez is szállítottak alapanyagot. A bástyák több eleme és a vár főkapuja is a mai napig állnak, azokat bárki megtekinthető, sőt még fel is lehet rájuk sétálni.