volt nemrég egy cikk, hogy a diákmunkásokat átterelnék mezőgazdasági munkákra, mivel ott úgyis kell a kéz. Szerintem az összes élsportolónak jót tenne. Precizitás és teljesítmény ott is kell, még versenghetnek egymás között is, és minden nap/hét végén lehetne nyertest hirdetni. Egyéni és csapatos versengésre is lenne lehetőség, így az NB1 is folytathatná a mezőn. Fizetés nekik úgysem kell, mert kapnak. A TV-ben meg lehet közvetíteni, és közben a magyar táj is népszerűsítésre kerülne.
E három bizonytalansági tényezőket a hatóságoknak, a jegybanknak és az államnak éberen kell figyelnie. Főként azért mert több tízezer vállalkozás (a François Asselin által vezetett CPME szerint 65 000 és 100 000 között) továbbra is veszélyeztetve van magas adósságállománya miatt, és tekintettel a fizetésképtelenségek "felzárkózásának" nem nulla kockázatára, amely jelenleg olyan abnormálisan alacsony szinten van, amely nem tartható fenn. Strukturális reformok kellenek Amíg a 2021 második felére prognosztizált fellendülés nem igazolódik be ténylegesen, addig a támogatás bástyájához nem szabad hozzányúlni. Annál is inkább, mert ha a francia gazdaságnak sikerül gyorsan kilábalnia a válságból, akkor olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek a jövő szempontjából központi jelentőségűek: az éghajlatváltozás, a társadalmi egyenlőtlenség problémája és az elöregedés. Olivier Blanchard és Jean Tirole - a 24 másik közgazdásszal közösen készített, több mint 500 oldalas jelentésben - azt javasolták Emmanuel Macron elnöknek: Franciaországnak a lehető leggyorsabban vissza kell térnie a strukturális reformok útjára, hogy gazdasági lépések ne hagyják figyelmen kívül századunk legnagyobb kihívásait, amelyeket nem szabad most feláldozni a rövid távú célok oltárán.
Természetesen nem véletlenül fogalmazott így: a makrogazdasági jelenségek helyes megértése sosem volt egyszerű. Még a legelborultabb sztochasztikus DSGE modellek is nevetséges egyszerűsítései a makrogazdaság valódi működésének, így pedig egy olyan méretű és erejű folyamat megértése, mint amit 1929-ben láthattunk, nyilván nem megy túl könnyen. A nagy gazdasági világválság okait firtató magyarázatok sokáig egymásnak adták a kilincset, és jelentős fejlődésen kellett átesnie a makroökonómiának, hogy végre elkezdjen derengeni a válasz. Sőt, meg kell itt jegyeznünk, hogy ez a téma még ma is aktív tudományos kutatások tárgya. A történtek belátása még viszonylag egyszerű: egy nagy piaci sokkeseménnyel kezdődtek a dolgok Amerikában, amit pánikszerű eladási hullám követett a pénz- és tőkepiacokon, illetve általános fogyasztói bizalomvesztés. Az ipar óriási pofont kapott, de ezt tetőzte az eszköz és nyersanyagárak esése is, ami pluszban még a mezőgazdaságot is felrúgta. Drámai visszaesést láthattunk a gazdasági keresletben, és mindez a hitelpiacot és a nemzetközi kereskedelmet is nyakon vágta.
A Forbes-ban megjelent értekezés végkonklúzió, hogy egy olyan "gazdasági csoda", mint amilyen a második világháborút követő évtizedeket jellemezte a súlyosan érintett országokban (Japán, Németország, Olaszország stb. ), csak akkor következhet be, ha sikerül a válság leküzdésére irányuló hatékony állami beavatkozások (rövid távú segélyek, gazdaságélénkítési tervek stb. ) és a magánszféra innovációs képességeinek sikeres kombinációját megvalósítani.
És ez minden bizonnyal így is lesz majd, ami nagyon jó hír. A rossz hír az, hogy mindez csak fokozatosan, idegtépő csigatempóban, és nem idén, hanem majd csak jövőre fog bekövetkezni. A koronavírus-válságot két szakaszra oszthatjuk fel. A vakcina előtti és a vakcina utáni szakaszra. 2020 volt az első szakasz. 2021 lesz a második. A két szakasz között hatalmas különbség van, aminek elsősorban a pszichés vetülete a meghatározó. Az első szakaszt a félelem, a reménytelenség és az elbizonytalanodás jellemezte. A másodikat a bizakodás fogja meghatározni és az újratervezés. Ezért 2021 sokkal jobb év lesz, mint 2020 volt. De a két szakasz közötti hasonlóságokat sem szabad a szőnyeg alá söpörni. Ami a legfontosabb: a vírus itt van közöttünk, minden nap újabb és újabb áldozatokat szed. Ez pedig addig így is marad, amíg az általános immunitás állapotát el nem érjük. Vagyis azt az állapotot, amikor a lakosság legnagyobb része védettséget szerez. Ennek a ma ismert legcélszerűbb módja az oltás. Nos, itt azonban van két meglehetősen jelentős probléma.
Az infláció önmagát is táplálhatja, és spirálba kerülhet. Ahogy az emberek megszokják a nagyobb és gyakoribb áremeléseket, a cégek azt tapasztalhatják, hogy az árak emelése kevésbé káros az üzletre, mint korábban. Arról már az Index is beszámolt, hogy a globális hiánygazdaság kialakulása mögött a magas kereslet és az alacsony kínálat közötti szakadék áll. A Moody's szerint az országonként, régiónként eltérő járványkezelés miatt állt most a feje tetejére a nemzetközi ellátási lánc. Míg Amerikában vagy Európában a koronavírus lassan a hétköznapi élet részévé vált, Kína például továbbra is várakozik a nyitással, ami begyűrűzik a globális logisztikába, felborítva az egész ellátási rendszer egyensúlyát. Az Economist szerint a járvány enyhülésével nagyjából 10, 4 ezer milliárd dollár szakadt rá a piacra. Az elektronikai cikkek iránt már a járvány kezdetén kilőtt a kereslet, miközben a processzorok gyártása már évek óta problémákba ütközik. A delta-variáns miatt vesztegel az ázsiai textilgyártás, a nyugati világban pedig alig van mozgás a munkaerőpiacokon.
"A járvány megfékezését követően a döntéshozóknak a fenntartható és széles körre kiterjedő növekedés alapjainak megteremtésére kell összpontosítaniuk, különös tekintettel a munkahelyteremtésre és a zöld gazdaság programjának előmozdítására. A vállalatvezetőknek mind a növekedés, mind a beruházások kapcsán most kell tervezniük, ideértve a meglévő munkaerő továbbképzését, mely egy kulcsfontosságú terület" Összehangolt erőfeszítés a zöld infrastruktúráért A környezet 2021-ben kiemelt hangsúlyt kap, lehetőséget kínálva a nettó nulla kibocsátásra történő gazdasági és politikai átmenet felgyorsítására. A főbb kereskedelmi tömbökben, így az Egyesült Államokban, Kínában és az Európai Unióban idén az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz kapcsoló jelentős beruházások és szakpolitikai változások várhatók. A környezetvédelmi projektek közvetlen finanszírozására szolgáló zöld kötvények a fix hozamú értékpapírok globális piacának jelenleg kevesebb mint 5 százalékát teszik ki. 2021-ben a zöldkötvény-kibocsátás várhatóan összességében több mint 40 százalékkal nő, és értéke – első alkalommal – meghaladja az 500 milliárd amerikai dollárt.