A teljesítményértékelésre úgy menjünk be, hogy a cél nem más, mint a vezetővel átbeszélni és kijelölni a fejlődési és karriercélokat, illetve az egyéni feladatokat. A beszélgetés témája még a teljesítményjavítás, hogyan fejleszthető a munkavállaló tudása, milyen képzésekre van szüksége annak érdekében, hogy jövőbeni teljesítménye javuljon, és ne veszítse el motivációját. Balázs kiemelte, hogy az új teljesítményszint kijelölése minden bizonnyal hatással lesz a jövőbeni javadalmazásra (pl. alapbér-emelése, bónuszrendszer, jutalom), így mindenképpen merjünk beszélni egyéni karrierterveinkről, arról, hogy miben szeretnénk fejlődni, hova szeretnénk eljutni. Tűzzünk ki reális célokat, annál is inkább, mert a következő teljesítményértékelés alkalmával valószínűleg ezeknek a céloknak a megvalósulásával fogják mérni sikerességünket. Fő az objektivitás A teljesítményértékelést mindenképpen őszintén és objektíven érdemes kitölteni, hiszen ez az a fórum, ahol a vezető és az alkalmazott megoszthatják véleményüket egymás teljesítményével kapcsolatban.
A magánélet ugyanakkor teljes mértékben tabu a teljesítményértékelés során, így családi, egészségügyi és egyéb privát ügyeink nem jöhetnek szóba. Aláíráskor vonjuk le a következtetéseket! A teljesítményértékelés azzal zárul, hogy a munkavállaló aláírja az értékelőlapot, és ezzel tulajdonképpen elfogadja az eredményt, kinyilvánítja, hogy az értékelés az egyetértésével született, és hozzájárul, hogy a válaszait a későbbiekben felhasználják, például egy hosszú távú egyéni fejlesztési terv kidolgozásához. Ha azonban a leírtakkal nem értünk egyet, és nem sikerül közös nevezőre jutni a jövőbeni célokat illetően, akkor át kell gondolnunk, hogy a számunkra megfelelő munkahelyen dolgozunk-e. Fontos kiemelni, hogy a teljesítményértékelő lap aláírása jogilag nem kötelezi a munkavállalót semmire, csupán azt fejezi ki, hogy az illető tudomásul vette az abban leírtakat, kifejezte saját véleményét és hozzájárul ahhoz, hogy azokat később karrierfejlesztési célokból felhasználják. Fontoljuk meg a fenti tanácsokat és kamatoztassuk sikerrel a teljesítményértékelés alkalmával.
A könyvre támaszkodva az értékelés szempontjából is négy alaptípusú beosztottat/értékeltet/ különböztethetünk meg: a, Piros: jellemzőjük a cselekvés, határozott döntéshozatal, gyorsaság, legfontosabb és legsürgősebb feladatra koncentrálnak, nagyon kritikusak és szeretik a kihívásokat. b, Sárga: vidámak, optimisták, szeretnek csevegni, nehezen tudnak a tárgynál maradni, eredeti, ügyes megoldásaik vannak, és szeretnek nagyokat álmodni. c, Zöld: biztonság és állandóság igényük nagyon magas, fontosak az emberi kapcsolatok számukra és sokat gondolkodnak. Empatikusak és nagyon megbízhatóak. d, Kék: gondos elemzők, átgondolt, kidolgozott stratégájuk van, és azt követik. Aprólékosak és távolságtartóak, kerülik a személyes beszélgetéseket. Cikkünk több oldalas! Lapozzon! 1. oldal - A teljesítményértékelő beszélgetés, mint különleges helyzet 2. oldal - Kezdődhet az értékelés!
Jelen módszertani füzet – mely a közszolgálati egyéni teljesítményértékelés és a közszolgálati továbbképzés folyamatát, annak elemeit vizsgálja tüzetesebben – azzal a céllal készült, hogy átfogó képet, illetve gyakorlati és módszertani tanácsokat nyújtson a közigazgatási szerveknél. évi továbbképzési tervezéshez 2. valamint módszertani és. teljesítményértékelés figyelembevételével, tárgyév február 1. stratégiaalkotási módszertani gyűjtemény összeállítása, amely alkalmas a későbbi disszeminációra. A bemutatott módszertanok és eszközök " étlapként" szolgálnak a felsőoktatási intézmények számára. Nem volt cél meghatározni, hogy milyen módszertani elemeket kell a stratégiaalkotás során megjeleníteni. Azokat a tevékenységeket tekintjük teljesítménymérésnek, amikor konkrét eredményekkel, határidőkkel, mérőszámokkal, idikátorokkal lehet az egyéni. Megjelent a 10/ ( VI. ) KIM rendelet is, a közszolgálati tisztviselők egyéni teljesítményértékeléséről. Ebben már van módszertani útmutató is 6. hu, Személyügyi dokumentumok és vállalati iratminták gy?
Sokkal valószínűbb, hogy kézhez kapva a Belügyminisztérium módszertani segédletét " le lesznek értékelve" a dolgozók és ezzel a kötelező feladat teljesítése " kipipálható". Ezzel a " mozdulattal" meg is kapta a kegyelemdöfést az egész teljesítményértékelés. Kár lenne érte. A mérési, értékelési módszertani útmutató mind céljaiban, mind tartalmában követi az " Él ő idegen nyelvi kerettanterv a szakiskolák 9- 10. osztálya számára – Német mint idegen nyelv" cím ű dokumentum elveit és ajánlásait. Idézet a kerettanterv ide vonatkozó részéb ől:. nyugat- magyarorszÁgi egyetem savaria egyetemi kÖzpont mÓdszertani ÚtmutatÓ az efqm alapÚ ÖnÉrtÉkelÉshez szombathely mÓdszertani ÚtmutatÓ - tervezet - tartalomjegyzÉk elİszÓ egyetemi És/ vagy. évi továbbképzési tervezéshez 2 tanulmányi pontkeret terhére teljesítendő képzések finanszírozására a normatív hozzájárulás szolgál, a KÖFOP projektben fejlesztett képzések megvalósítása pedig uniós forrás. Jelhasználat: Ebben az útmutatóban a készülék felhasználói felületének grafikáját használjuk, a N| U OPpQ\ HNW O I JJ HQ 1DJ\ PpUHW & pV 1RUPiO EHW & WtSXVRNNDO 0iVKRO PLQGHQ NpSHUQ\ WDUWDORP.
Az Nftv és a módszertani útmutató elvárásainak teljesítését gördülő tervezéssel, a vonatkozó pénzügyi keretek és szabályozások ismeretében tudjuk vállalni. A BME- IFT prognózisainak és vállalásainak aktualizálására szükség szerint, de legalább az éves költségvetések elkészítése kapcsán kerül sor. A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság ( továbbiakban: KSZF) a 10/. közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló Korm. rendelet értelmében elektronikus formában biztosítja a lebonyolításhoz szükséges módszertani anyagokat, illetve több működési modell alkalmazását, a KSZF TÉR Centrumhoz való csatlakozást is lehetővé teszi, melyek. A MÓD- SZER- TÁR által kínált adaptálható dokumentum az alapelveken és egyéb tartalmakon túl az intézmény minden alkalmazottjára vonatkozóan tartalmazza a teljesítményértékelés intézményi mérésére szolgáló eszközöket, az elvárások sztenderdjeit. A PEDAGÓGUS ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI 1. pedagógiai módszertani felkészültség 2. pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 3. a tanulás támogatása 4. a gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos.
Az embert csak az készteti tartósan tevékenységre, aminek számára személyes jelentősége van. A beosztottak megismeréséhez és értékeléséhez tehát egyaránt elengedhetetlen a motivációik elmélyült ismerete. Az egyén motivációja azonban nem magától jön létre, hanem a különböző benyomások hatására formálódik. "A motívumkülönböző viselkedési formák beindítására és fenntartására irányuló energia, amelyet valamilyen külső vagy belső hatás aktivizálhat. " (Szelei, Bárdos, 2006) A tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy jó érzelmi közérzet hiányában a beosztott nem azonosul élethelyzetével, és az ilyen környezetben folytatott szolgálati tevékenységekkel sem. Ennek következtében - sokszor talán nem is tudatosan - ellenáll a vezető által közvetített nevelő hatásoknak, követelményeknek; ellenérdekeltté válik az értékelési folyamattal szemben. Az értékelteket ezért be kell vonni az értékelés folyamatába. Megfelelő felkészítés során meg kell ismerniük az értékelő rendszert, hogy sikeresen vegyenek részt az értékelő beszélgetésen, mint értékeltek.
Miközben másokat értékelünk, magunk is minősítés tárgyai vagyunk. Olyan általános folyamat ez, amely a családban, a társas életben és a munkahelyen egyaránt végbemegy. Minősítünk különböző eseményeket, magatartásokat, viselkedéseket, kezdeményezések eredményeit, sikereket és sikertelenségeket. A munkahelyen minden dolgozót értékel saját felettese, munkatársainak közössége, s ha vezetőként dolgozik, bizony minősítik őt saját beosztottai is. "Szórványos értékeléseket" végeznek a vezetők különböző személyzeti döntések meghozatalánál is, mint például prémiumok elosztásánál, megüresedett álláshelyek betöltésnél, továbbképzésre vagy kitüntetésre történő kijelölésnél. Az ilyen értékeléseknél azonban nagy a valószínűsége az olyan jelenségek befolyásának, mint a minősítő érzelmi állapota, elfogultsága vagy túlságosan jóindulatú hozzáállása, vagy az értékeltnek valamely olyan kifejező jellemvonása, amely gyakran nem áll kellő kapcsolatban a munkakörülményekkel. Ezek az értékelések nem töltenek be megfelelő szerepet, nem járulnak hozzá a vezetők ama készségének kialakításához, hogy folyamatosan és pontosan értékeljék beosztottaik munkaeredményét és magatartását, illetve nem nyújtanak tájékoztatást az értékeltek számára arról, hogy milyennek tekintik munkájukat és magatartásukat.