Zrínyi második éneke 1838-ból, halála évéből való. A legpesszimistább műve a költőnek. A Cím utal a Zrínyi dalára, ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors vitája. Zrínyi és a Sors szerepébe a költő egyaránt belevetíti saját tépelődéseit, ellentéteit. A Himnusz kérő, esdeklő hangján fordul ugyan Kölcsey-Zrínyi a Sorshoz, itt mégsem az irgalmas, vezekléssel kiengesztelhető, megbocsátó Isten a megszólított, hanem a görög-római mitológiából ismert végzet. Döntései megfellebezhetetlenek. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és végződik. Ebbe a keretbe helyezi a költő a szenvedő haza megszemélyesített képét, mely továbbiakban az anya képévé nemesül. A végveszélyt, mellyel szemben a haza védtelen, a halmozott metaforák egyenlőre nem konkretizálják, csak a szenvedés mértéktelen kínját érzékeltetik. Mégis az a benyomása az olvasónak, hogy valamilyen külső veszély fenyeget. A második szakasz, a sors válasza, megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzeté a végső ítéletet kimondó Sors együtt aggódna a könyörgővel.
A Himnusz kérő, esdeklő hangján fordul ugyan Kölcsey-Zrínyi a Sorshoz, itt mégsem az irgalmas, vezekléssel kiengesztelhető, megbocsátó Isten a megszólított, hanem a görög-római mitológiából ismert végzet. Döntései megfellebezhetetlenek. A könyörgésben mégis ott bujkál a remény, hiszen az első strófa fohásszal indul és végződik. Ebbe a keretbe helyezi a költő a szenvedő haza megszemélyesített képét, mely továbbiakban az anya képévé nemesül. A végveszélyt, mellyel szemben a haza védtelen, a halmozott metaforák egyenlőre nem konkretizálják, csak a szenvedés mértéktelen kínját érzékeltetik. Mégis az a benyomása az olvasónak, hogy valamilyen külső veszély fenyeget. A második szakasz, a sors válasza, megerősíti a külső veszély, az idegen támadás képzeté a végső ítéletet kimondó Sors együtt aggódna a könyörgővel. (értékek, haza(hon), vár, küzdő, reménykedő nép)Milyen ismétlés szerepel a kérdésekbben? Milyen válaszokat kap a vándor? (Mármint Zrínyi) (Nincs dicsőség, nincs hős, nincs hősi nép) Összegezve: kérdés- dicső múlt, válasz- sivár jelen A vers szervezési elve: ellentét Most olvasd a páros versszakokat egymás után.
A mű keletkezésének körülményei Mert mi is történt Kölcseyvel 1830 és 1838 között? 1830-ban a Zrínyi dalá t még csak figyelmeztetésnek szánta kortársai számára, 1838-ban a Zrínyi második éneké t már könyörtelen ítéletnek. Mi történt a kettő között? Kölcsey már 1830-ban is el volt keseredve, de pesszimizmusából akkor még ki tudta ragadni gróf Széchenyi István nagy hatású műve, a Hitel, egy szépirodalmi stílusban megírt közgazdasági munka, melynek záró gondolata a múlton való merengés helyett a jövőért való munkálkodásra biztat. A kiváló reformer, a "legnagyobb magyar"-ként tisztelt Széchenyi érdeme volt, hogy a jelen feladataira irányította kortársai figyelmét: szerinte a régi dicsőségen és a nemzeti balsorson való merengés céltalan dolog, hiszen ami elmúlt, azon már nem lehet változtatni, saját korunkért és az utánunk jövőkért azonban még tehetünk valamit. "Nem nézek én, megvallom, annyit hátra, mint sok hazámfia, hanem inkább előre; nincs annyi gondom tudni valaha mik voltunk, de inkább átnézni idővel mik lehetünk s mik leendünk.
A vers témája egy kétségbeesett vízió. Kölcsey a szenvedő haza képét tárja elénk: a nemzet saját fiai támadtak a haza ellen. A műből kiolvasható üzenet egy felrázó figyelmeztetés a kortársaknak: ha nem cselekszünk, akkor elveszünk. És senkitől nem várhatunk segítséget, magunkra vagyunk utalva. Megjelenik a nemzethalál víziója, melyet Herder Eszmék az emberiség történelmének filozófiájáról című, 1791-es művére szokás visszavezetni. Ebben a szerző téves források alapján azt a túlzó állítást fogalmazza meg, hogy a magyarhoz hasonló kis népek, akik saját országukban a lakosság kisebb részét alkotják, el fognak tűnni, és évszázadok múltán már nyelvükkel is alig találkozunk majd. Herder hipotézise nagy hatást gyakorolt a magyar reformkor gondolkodóira, a sokszázados balsorstól szenvedő magyarság fogékony volt az ilyen elméletekre, ráadásul a felvilágosodás korának történetfilozófiája is központi kérdésként nézett szembe a történetiség elvével (ha az antik világ is eltűnt, akkor logikus, hogy bármely nép és kultúra eltűnhet).
Nos, a Zrínyi második éneke egész más, mint Kölcsey korábbi, időszembesítő versei: itt már nem fordul a múlt felé, hanem a nemzethalál rémképével viaskodik. Amikor a reformkor költőiről és legnagyobb félelmükről, a nemzethalálról szó esik, szokás a "herderi jóslatot" emlegetni, mint a félelem kiváltó okát. A német Johann Gottfried Herder (1744-1803) költő, műfordító, teológus és filozófus Goethe és Schiller kortársa és barátja volt. 1791-ben írt egy többkötetes történetfilozófiai munkát, melynek címe Eszmék az emberiség történelmének filozófiájáról. Ez a mű a magyarokat pusztán egy könnyedén odavetett félmondatban említi meg, és állítólag a szerző nem is saját kútfőből vette a gondolatot, miszerint: "…a mások közé ékelt, kisszámú magyaroknak századok múltán talán már nyelvét sem lehet majd felfedezni. " Ezt a kijelentését azzal indokolja, hogy a magyarok "szlávok, németek, vallachok és más népek közt az ország lakosságának kisebbik részét alkotják" (ez téves információ: Herder soha nem járt Magyarországon, s nem első kézből származtak az adatok, amelyek alapján dolgozott).
után úgy érzi, hogy a nemzealjas t nem tudta saját, legégetőbb sorskérdését. /1835-ben le is mondott követi megbízatásából. – Búcsú az ogy-i rendektől/ Becswww mnb árfolyamok hu ült olvasásiemilio háza idő: 4 p Kölcsey Ferenc: Himnusz, Zrími a jobbkéz szabály nyi dala, Zrínyi második éneke · Utolsó nagy köteménye Zrínyi második énekvackor mese e, 1838-bdolph lundgren 2016 ól, halála évéből való. A legpesszimistább műve a kcsodás virágok öltdavid lachapelle őnek. A Cím utal a Zrínyi dalára, ez is lírai dialógus: Zrínyi és a Sors vitája. Zrínyi és a Sors szerepébe a költő egyaránt belevetíti saját tépelődéseit, efűrészes játékok llentéteit. A Himnuzurrichberg vélemények sz kérő, esdeklő hangján Irodalom – 10. osztály Nem egyértelmű, időjárás újfehértó hogy a költő más, elsősorban prózai munkáiban a nép fogalma az egélillafüred palota sz magyar társadalomra vonatkozik. Ugyanakkor Kölcsey következetesen elkülöníti a nép, a haza (e versben a "hon", a Zrínyi másodzsindely centrum miskolc ik énekében"haza") és a nemzet fogalmakat, tehát egy korszerűbb, árnyaltabb fogalmi rendszert használ.