Ide kattintva érhető el a cikk 2. része, a témáról bővebben pedig itt lehet olvasni. A jogi szakértőnk összes, hasznos tanácsát itt lehet megtalálni! A szakértő: Dr. Bacskó László, ügyvéd Dr. Bacskó László, ügyvéd – Fotó: Dr. Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda alapítója. Ügyvédi Irodája azt a piaci rést igyekszik elfoglalni, ami a "klasszikus" jogi szolgáltatásokat nyújtó kis ügyvédi irodák és a nemzetközi ügyvédi irodák által megszólított piaci szegmens között húzódik. Közel két évtizedes szakmai múlttal a háta mögött a morálisan is felelős jogi képviselet ideáját vallja magáénak. Ügyfeleiben elsősorban azt igyekszem tudatosítani, hogy adott jogügyletnek vagy jogvitának milyen kedvezőtlen kimenetelei merülhetnek fel. Képviseletet csak akkor vállal, ha meggyőződött arról, hogy az ügyfél döntése nem pusztán érzelmi megfontolásokon alapul, és az említett negatív eshetőségek teljes tudatában is kitart elhatározása mellett. Az agglomerációt is jól ismerő ügyvéd hisz abban, hogy az ügyfél jogvitában való képviselete során a megfelelő alkupozíciók kialakítása több mint jogi kérdés.
Amennyiben az ajánlattevő által meghatározott határidőn belül nem érkezik elfogadó nyilatkozat, akkor az ajánlattevő mentesül az ajánlati kötöttség alól. Következésképpen a vételi ajánlat elfogadásával szerződéskötési kötelezettséget eredményező megállapodás jön létre a felek között, azaz egymással az ajánlatban szereplő feltételek szerint, a meghatározott határidőn belül szerződést kell kötniük. Az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően a felek jogviszonyát a szerződés tartalma határozza meg, az esetlegesen letett biztosítékból foglaló lesz és összege a vételárba beszámít. Az alábbiakban az ajánlat fogalma és formája, az ajánlati kötöttség beállta és megszűnése, valamint a szerződéskötési kötelezettség kerül részletesebb bemutatásra. Az ajánlat és az ajánlati kötöttség beállta A szerződés létrejöttéhez tehát ajánlattételre és annak másik fél által történő elfogadására van szükség. Az új Ptk. meghatározza az ajánlat fogalmát. A törvény szerint az ajánlat a fél szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat.
VÉTELI AJÁNLAT Ha megállapodtunk a vevővel az árról és a foglaló összegéről, eljött a pillanat, hogy elkészítsük a vételi ajánlatot, mely tulajdonképpen az adásvételi szerződés elődje. Célja, hogy még az ügyvédi tortúra előtt rögzítsük a feltételeket. A dokumentum a következőket tartalmazza: vevő neve és személyes adatai eladó neve és személyes adatai az átruházásra kerülő ingatlan címe, helyrajzi száma vételár és kifizetésének ütemezése adásvételi szerződés elkészítésének megbeszélt időpontja vagy alternatívái kulcsátadás határideje foglaló összege
Ezért már az ingatlan adásvételi folyamat kezdetén érdemes jogi szakértőt bevonni, az egyes kockázatot azonosításához, és kiküszöböléséhez. Ezzel el tudja kerülni, hogy a részletek ismerete nélkül, egy Ön számára előnytelen jogi helyzetbe kerüljön. Ingatlan ügyvédi irodánk már az ingatlan kiválasztása előtt segíti Önt a veszélyek felmérésében, és megvédi Önt az ingatlanügylet kockázataitól.
Az ajánlattevő maga határozhatja meg, hogy mennyi ideig köti az általa megtett ajánlat. Ha nem határozza meg az ajánlati kötöttségének időtartamát, akkor ezt a kérdést jogszabály rendezi. Hogyan tehető meg az ingatlanra vonatkozó vételi ajánlat? Tekintettel arra, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan adásvételi szerződést írásba kell foglalni, így az ingatlan megvásárlására vonatkozó vételi ajánlat is csak írásban érvényes. Nem feltétel viszont, hogy az ajánlat ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, közokiratban vagy akár két tanúval ellátott iratban legyen. Elegendő az egyszerű írásba foglalás is. A vételi ajánlatnak minimálisan tartalmaznia kell azokat a feltételeket, amelyek az ingatlan adásvételi szerződés alapvető elemei. Az ajánlat a legtöbb esetben megfelelőnek tekinthető, ha a tartalmazza legalább az ajánlattevő (vevő) megjelölését, a megvásárolni kívánt ingatlan megjelölését, a felajánlott vételár megjelölését. Természetesen számos egyéb, lényeges kérdést tartalmazhat a vételi ajánlat.
Vannak olyan esetek, amikor kötelező a szerződés írásba foglalása, mint például ingatlan adásvételi vagy lakásbérleti szerződés esetén. A szerződéskötést szinte minden esetben megelőzi az ajánlattétel valamelyik fél részéről. Az ajánlat egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben az ajánlattevő egyértelműen kifejezi a szerződés megkötésére irányuló szándékát és nyilatkozatában kitér a megkötendő szerződés lényeges tartalmára. Ingatlan adásvétel esetén a vételi ajánlat az adásvételi szerződés megkötésére irányuló vevői akaratot kifejező, megfelelő formában és tartalommal megtett nyilatkozat. Miért lehet fontos a vételi ajánlat? A vételi ajánlat egy jogi szempontból jelentős nyilatkozat. Ha az ajánlati kötöttség ideje alatt az eladó a vételi ajánlattal egyetértő, azt elfogadó nyilatkozatot tesz, akkor lényegében a felek között a szerződés létrejött. Ha viszont az eladó az ajánlati kötöttség letelte után tesz elfogadó nyilatkozatot, akkor a szerződés főszabály szerint nem jön létre. Késedelmes elfogadás esetén is létrejön a szerződés, ha az eladó erről késedelem nélkül tájékoztatja a vevőt.
– Ingatlan vételára, fizetési ütemezés, foglaló összege – Birtokba bocsátás ideje és módja – Amennyiben banki kölcsönből vagy CSOK-ból történik a vételár megfizetésének egy része, még az adásvételi szerződés aláírását megelőzően ki kell választani a finanszírozó bankot, hiszen a banki követelményeknek szerepelniük kell az adásvételi szerződésben. – Amennyiben teher van az ingatlanon, meg kell állapodni a tehermentesítés módjáról. – Általában a vevő hozza az ügyvédet, de annak nincs akadálya, ha az eladó is ügyvédet bíz meg azzal, hogy a vevő ügyvédje által elkészített adásvételi szerződés tervezetét átnézze és véleményezze. – Az adásvételi szerződés megkötésére az eladónak a saját költségén be kell szereznie az energetikai tanúsítványt azzal, hogy 50nm alatti lakásnál nem szükséges ilyet készíteni! Ingatlan átruházás illetékével és adózásával kapcsolatban további információt itt talál, illetve adásvételi-, ajándékozási szerződés és haszonélvezeti jog alapítása körében, mint szakterületeimről, továbbá ügyvédi munkadíjról bővebben itt tud olvasni!
Az adásvételi szerződés a vételi ajánlattal és annak elfogadásával jön létre, illetve ingatlan adásvétele esetén szükséges a szerződés írásba foglalása, valamint ügyvédi ellenjegyzése is. A vételi szándéknyilatkozat jelentősége A vételi szándéknyilatkozat jelentősége az ajánlattételnek és az ajánlat elfogadásának írásbeli rögzítése. Az eladónak és a vevőnek a vételi ajánlat elfogadásával az ingatlan adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettsége keletkezik. A vételi szándéknyilatkozatban a vevő az adásvétel lényeges elemeinek meghatározásával ajánlatot tesz az ingatlan megvételére. Lényeges kérdés általában, de nem kizárólagosan a vételár, a fizetési ütemezés, a foglaló, az ingatlan tehermentesítése, elővásárlásra jogosultak stb. Lehetőség van továbbá a vételi ajánlat biztosítékkal történő megerősítésére is. Az ajánlattevő az ajánlatban meghatározott határidőn belül kötve van ajánlatához és a másik fél által történő elfogadás esetén köteles a tartalmának megfelelő szerződést megkötni.
Hasonlóképpen a több példányban kiállított okirat esetén írásba foglaltnak kell tekinteni a szerződést akkor is, ha mindegyik fél csak a másiknak szánt példányt írja alá. Lényeges előfeltétel mindkét esetben, hogy mindegyik fél írja alá a maga jognyilatkozatát. Mire figyeljünk tehát, ha Vevőként ingatlan adásvételére irányuló vételi szándéknyilatkozatot írunk alá? A vételi szándéknyilatkozatot kizárólag akkor írjuk alá, miután a megbízott ügyvédünk ellenőrizte az ingatlan tulajdoni lapját; Amennyiben az ingatlanon teher található, úgy már a vételi szándéknyilatkozatban rögzítsük az ingatlan tehermentesítésének a módját; A fizetési határidőket és a fizetési ütemezést pontosan rögzítsük a vételi szándéknyilatkozatban. Igaz ez a birtokbaadás időpontjára is; Ha az alkufolyamat során az eladó elfogadja, akkor elállási jogot rögzíthetünk a vételi szándéknyilatkozatban. Ebben az esetben jogszerű lehetőség van arra, hogy vevőként hátrányos jogkövetkezmények nélkül még "meggondoljuk" magunkat, természetesen a kizárólag a kikötött elállási jognak megfelelően.
Vevőként vagy eladóként veszel részt az ingatlan adásvétel folyamatában, sokszor érezheted úgy, hogy ingoványos talajra tévedtél. Azonban itt egy újabb bejegyzés arról, hogyan ne keverd magad bajba például akkor, ha szóba kerül egy ingatlan vételi ajánlat aláírása! Megmutatjuk, miért vigyázz vele, de azt is, hogyan jársz a legjobban! Ingatlan vételi szándéknyilatkozat Az ingatlan vételi ajánlatot emlegetik ingatlan vételi szándéknyilatkozatként is. Ugye milyen ártatlan kifejezés? Csak leírjuk, hogy komolyan gondolunk valamire. A Polgári törvénykönyv ilyet azonban nem ismer, a benne foglaltak a valóságban ennél sokkal egyértelműbbek: ha valamit írásba foglalsz és még alá is írod, azzal bizony kötelezettséged keletkezik. Ezt hívják hivatalosan ajánlati kötöttségnek, amit már számon lehet kérni akár a bíróságon is. Ingatlan vételi ajánlat elfogadása Tegyük fel, hogy kedden megnéztél egy ingatlant, szerdán visszamentél és tettél egy vételi ajánlatot. Ez egy egyoldalú nyilatkozat, mi baj lehet?