Még úgy is, hogy tudtam, mi a sorozat megoldása, néha megfordultak a fejemben egyéb opciók, tehát mindamellett, hogy a kifigurázás és a görbe tükör a célja, a nyomozás szálait következetesen és izgalmasan vezeti (amivel már felülemelkedik jó pár olyan filmen, amin élcelődik). Anna elbeszélése eleve megbízhatatlan, ez már az elején kiderül, ezért is működik olyan jól a megtévesztés. Ezt láttad már? Rengeteg hír, cikk és kritika vár ezen kívül is a Puliwoodon. Iratkozz fel a hírlevelünkre, mert kiválogatjuk neked azokat, amikről biztosan nem akarsz lemaradni. Az ilyen jellegű történetek népszerűsége valószínűleg az emberek azon rejtett vágyaira épít, hogy megbecsüljék és komolyan vegyék őket, és hogy egy nehéz időszak vagy trauma után is megbizonyosodhassanak arról, hogy nem bolondultak meg - hogy legyen mibe kapaszkodniuk. Ezek az érzések mindenki számára ismerősek lehetnek, ezért is drukkolunk a főhősnek, hogy az egyébként nem gonosz, csak rossz döntéseket hozó központi karakter célt találjon az életében és visszatérhessen önmagához.
1 358 The Woman in the Window, rendező: Joe Wright, szereplők: Amy Adams, Gary Oldman, Fred Hechinger, Julianne Moore, Jennifer Jason Leigh, Wyatt Russell, Anthony Mackie, amerikai krimi, dráma, thriller 100 perc, 2021 (16) Sok hűhó Amyért… Kukucskálni pedig jó! A függöny mögé bújva, láthatatlanul leskelődni az utca titkai után. Vagy a sötétben, az ablaktól távol, a szoba közepéről kamerával lőni a szemben lakó szomszédokra, hátha a türelmes várakozás semmitmondó csámcsognivalót terem. Vagy akár egy gyilkosságot…! Joe Wright rendező hányatott sorsú bestseller-adaptációjának másfél éve kellett volna a mozikba kerülnie, ám először a felemás tesztvetítési eredmények és a Disney-Fox imádkozósáska-nász, majd a világjárvány akadályozta a premiert. Végül az egyre hatalmasabb és középszerűbb Netflix markolta fel a nagy sikereit Oscarra érdemes kosztümös-történelmi témákban – Büszkeség és balítélet, Vágy és vezeklés, Anna Karenina, A legsötétebb óra – és nem falak közé zárt krimikben arató direktor filmjét.
Keyword Research: People who searched ablakban also searched Search Results related to ablakban on Search Engine ablakban - Wiktionary Hungarian: ·inessive singular of ablak Az ablakban nem égett fény. ― There were no lights in the window. Egy gyermek volt az ablakban. ― There was a child at the window DA: 96 PA: 95 MOZ Rank: 86 Nő az ablakban | A Netflix hivatalos oldala Nő az ablakban. 2021 | 16+ | 1 óra 41 perc | Thrillerek. Az agorafóbiában szenvedő pszichológus új szomszédai megszállottjává válik, és mindenáron meg akarja oldani a brutális bűntényt, amelynek szemtanúja lesz az ablakból. Szereplők: Amy Adams, Gary Oldman, Anthony Mackie. DA: 33 PA: 42 MOZ Rank: 77 Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az Nő a házban szemben az utca másik oldalán a lánnyal az ablakban. 2022 | 16+ | 1 évad | Bűnügyi tévéműsorok. A bort, gyógyszereket és rakott ételeket élénk képzelőerővel keverő Anna jóképű szomszédja megszállottjává válik, aztán egy gyilkosság szemtanúja lesz. Vagy mégsem?
Így eltűnik a feszültség, ráadásul ahogy kiderül, hogy valójában mi is történt Anna családjával, már ő sem annyira szimpatikus, mi is sokkal kevésbé bízunk benne. A mellékszereplők sem lendítenek sokat az eseményeken, hiszen a lényeg Anna fejében játszódik. Ha kb. 200 oldallal rövidebb lenne a regény, sokkal jobb lenne a ritmusa, feszesebb lenne, végig lehetne izgulni az egészet. A fülszöveg szerint nemsokára film készül belőle – abban talán ezt ki lehet majd küszöbölni, és akkor kapunk egy jó alapötletű, korrekt történetet egy érzelmileg nagyon összetett, karakteres főszereplővel. A regényben két olyan csavar van, ami meglepő, talán kicsit megdöbbentő is, de összességében nem túl eredeti. Az igazi ereje Anna személyiségében, a karakterének fejlődésében van; annak megrajzolásában, ahogy egy a bűntudatát gyógyszerekkel és alkohollal elnyomó nő lassan felülkerekedik a félelmein, és talán újra elkezd élni. 7/10 A kötetet az Alexandra Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
Forrás: Netflix Ha ez a motívum ismerős valahonnan, az nem a véletlen műve: ugyanezt láthattuk az 1995-ös Tökéletes másolat című Sigourney Weaver-thrillerben is – a szerzőt (eredeti nevén Daniel Malloryt) meg is vádolták plágiummal. De ha már plágium, muszáj megemlíteni, hogy a Nő az ablakban tulajdonképpen a Tökéletes másolat és Hitchcock Hátsó ablak című filmklasszikusának az egybegyúrása, és hát erősen hajaz A lány a vonatonr a is – ami ugye szintén Hátsó ablak -hommage, szóval lehet mondani, hogy a könyv egy koppintás koppintása. Ami miatt a regény mégis működött, az pont a már említett hangsúlyos női szál. Amellett ugyanis, hogy leírta, miféle izgalmas bűnügybe keveredett a főhősnő (szemtanúja lett, hogy a szemben található házban megöltek egy nőt, de mivel erős gyógyszereket szed, ami mellé még iszik is, senki sem hisz neki), nagyon sokat olvashattunk a belső világáról, azaz múltbeli traumájáról, függőségei kialakulásáról, arról, hogyan próbálja meg leküzdeni agorafóbiáját, illetve hogy próbál segíteni másoknak.
A. J. Finn amerikai újságíró bemutatkozó regénye olyan thriller, olyan monodráma, aminek feszültségét a főszereplő bezártsága is fokozza. Ez a feszültség azonban sajnos egy idő után ellaposodik, az olvasó is egyre inkább bezárva érzi magát a könyv oldalai közé, de ahelyett, hogy tövig rágná a körmeit olvasás közben, ásítozik, és örül, hogy ő le tudja tenni a regényt, és (a főszereplővel ellentétben) ki tud menni a világba. A főszereplő, a narrátor Anna Fox, egy harmincas évei végén járó nő, aki korábban gyermekpszichológusként dolgozott, egy trauma miatt azonban már 10 hónapja nem képes elhagyni harlemi házát. Egyedül (illetve a macskájával, Punccsal) él, a napjai egyhangúan telnek: sokat iszik (bort), régi, fekete-fehér filmeket néz, sakkozik, és az Agora nevű chatszobában ad tanácsokat a hozzá hasonlóan agorafóbiával küzdő embereknek. Ezek mellett a szomszédai megfigyelésével tölti a legtöbb időt, az ablakból, fényképezőgépének objektívén keresztül követi az életüket. Anna világa akkor fordul nagyot, amikor a szemközti házba beköltöznek Russellék – Anna lát valamit az ablakából, de egy gyógyszereken élő, iszákos, rögeszmés nőnek senki nem hisz, egy idő után már saját maga sem.
A Covid talán még jól is jön, gondolhatták, hiszen csak ráerősít a karantén, a magány, a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság filmben is megjelenített frusztráló érzésére. Igazuk is lett – csak éppen ettől még nem lesz izgalmas és kiváló egy erős középszerre sikeredett alkotás… Anna Fox ( Amy Adams sokadik remek alakítása) tizenhat évig volt gyermekpszichológus, ám most saját magának kell szembesülnie komoly lelki-pszichés problémával: agorafóbiával küzdve hosszú ideje képtelen elhagyni manhattani lakását. Egyedüli kapcsolata a külvilággal a pszichiátere, a gyerekeivel távol élő férjével folytatott telefonos beszélgetései, illetve az alsó szintet bérlő furcsa fickóval, Daviddel (Wyatt Russell – 22 Jump Street, A Sólyom és a Tél Katonája) való ritka találkozásai. A napjait az önmarcangolás, a gyógyszerek, klasszikus fekete-fehér filmek és vörös borok, valamint rémálmok és furcsa víziók kombinációja alkotja. Na és persze az ablakból leskelődés. Így tűnik fel neki a szomszédságba újonnan érkező Russell család, aminek tagjai egymás után be is jelentkeznek hozzá.
Pszichológiai témájú thrillerekből annyi van a filmvilágban, mint égen a csillag. Az elme működéséről igen nehéz releváns filmet készíteni, tudatában annak, hogy egy olyan téma szolgáltatja az alapot, amelynek a mai orvostudomány is csak a felszínét kapargatja. A fóbiák kérdése a pszichológián belül is a legrejtélyesebb terület. Ebben a témában próbál elmerülni az idei Nő az ablakban című film. Anna Fox (Amy Adams) egy viszonylag ritka betegségben, úgynevezett agorafóbiában szenved. Ez meggátolja őt, hogy a szabadba, vagy akár az utcára merjen kimenni, így életét a négy fal között éli. Pszichiátriai és gyógyszeres kezelés mellett alkoholproblémákkal is küzd. Egy nap azonban az ablakából lát a szembeszomszédban egy gyilkosságot, amely rendesen felkavarja életében az állóvizet. Habár Anna majdnem teljesen tisztán látta az esetet, a nyomozás korántsem annyira egyszerű, mint ahogyan Ő azt elképzeli. Megcáfolhatatlan tények állnak szemben a nő állításaival, és az igazság jóval bonyolultabb a látottaknál.
Családjával (férjével és 8 év körüli kislányával) csak telefonon tartja a kapcsolatot (aztán már úgy sem, de csitt!, no spoiler), de hogy ne csavarodjon be végleg, hetente találkozik saját pszichológusával, és kiadja alagsorát egy szabadlelkű, sármos fiatalembernek, Davidnek ( Wyatt Russell). Emellett aktuálisan azzal tölti napjait, hogy figyelgeti szembeszomszédait, különös tekintettel az újonnan beköltöző Russellékre. Szép lassan a család összes tagjával megismerkedik, de nem mindenkiben lesz köszönet… Első látásra sem klappol neki minden a Russell családdal kapcsolatban, gyanúja pedig hamarosan beigazolódni látszik. Innen nagyon sok felé el lehet kanyarodni, és ami azt illeti, a sztori egyáltalán nem halad rossz irányba, lesz itt rendes rejtély, izgalom, tetőpont, fordulat… csak valahogy az egész kicsit kiszámítható. És a feszültség cseppet sem kézzelfogható, pedig az előkép nem akárki. John Wright rendező nem is titkolja, hogy egyik követendő példaképe Alfred Hitchcock, a mester filmjei többször megjelennek a háttérben, jellemzően akkor, amikor Anna az ébrenlét és az álom különös határán az utóbbiba csúszik.
Kocsis Ágnes harmadik nagyjátékfilmje egy évet csúszott a járvány miatt, és a bezártságról szól, mégis több egy szimpla karanténmozinál. Bár alaphelyzete a klímaszorongás és a közösségi távolságtartás valóságából fakad, az Éden általánosabb nézőpontból mutatja meg a modern kori magány abszurd báját. Éva mindenre allergiás, ami mesterséges: vegyszerekre, elektromosságra, sugárzásra, vagyis az összes olyan technológiai és civilizációs vívmányra, ami ideális esetben többé-kevésbé társadalmi kötőanyagként szolgál. Emiatt képtelen elhagyni a speciális szűrőkkel izolált lakását, a sarki boltba is csak szkafanderben tud lemenni, de még a puszta emberi érintéstől is el van vágva. Ékszerteknősei mellett csak pszichiátere, András kerül hozzá igazán közel, akit az Évával perben álló cég bérel fel, hogy kétséget kizáróan bizonyítsa a nő betegségének lelki – azaz a kapitalista berendezkedés szemében voltaképp illegitim – eredetét. Kocsis elsősorban nem a társas kapcsolatok makroléptékű, intézményesített kiüresedésével foglalkozik.