Ez a forgalmi összetétel gyakorlatilag teljesen megegyezik a 2012-es arányokkal. Országos átlagárak művelési áganként (forint/hektár) Szántóföld 748 ezer Erdő-fásított 575 ezer Gyep-rét-legelő 332 ezer Kert-gyümölcsös 1, 08 millió Szőlő 1, 31 millió Forrás: OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép Míg a szántóforgalom aránya jóval meghaladja a szántóföldi állomány (59 százalék) arányát, az erdőterületeknél (állomány 26 százaléka) pont az ellenkezője igaz, aminek oka az erdőknél magas állami tulajdonosi részarány miatti korlátozott értékesíthetőség. A gyep-rét-legelő, kert-gyümölcsös és szőlő kategóriák állományarányosan járulnak hozzá a forgalomhoz. Tavaly a – nádas és halastó kivételével számolt – 7, 27 millió hektár művelt terület 1, 7 százaléka, mintegy 126 ezer hektár cserélt gazdát adásvétel útján. A szőlők pörögnek a leggyorsabban A termőföld-piac országos forgási sebessége (azaz az állomány-arányos forgalmi volumen) így csökkent valamelyest a 2012-ben mért 1, 9 százalékról. Ami a művelési ágankénti forgási sebességet illeti, továbbra is a szőlőterületek piaca a legélénkebb 2, 7 százalékos forgási sebesség, míg a másik végletet jelentő erdőterületek állományukhoz viszonyítva jóval kisebb arányban (0, 9 százalék) vesznek részt a forgalomban.
Van kilátás egy potenciális építkezésről? stb. Válasz Ez attól függ, hogy milyen típusú földterülettől, helytől, jellemzőktől stb. függ. Ha fél hektáros telket beszél házak építéséhez egy városban, akkor ez 20 000 és 40 000 dollár között van a fél hektáros (vagy bármilyen méretű) áron. Az iowai termőföldek esetében ez általában 100 és 125 dollár között mozog CSR / hektár pontot. A CSR a kukorica alkalmassági besorolása, és 0 és 100 között mozog (a legtöbb gazdaság 60 és 85 között van). Tehát egy hektáronkénti árról beszélünk, amely 6000 és 10 000 dollár között mozog. A legtöbb félig tisztességes gazdaság hektáronként 8000–9 500 dollárba kerül. Néhány jobb gazdaság vagy azok, akik versenyképes szomszédokkal pályáznak, akár hektáronként akár 11. 500 USD-t is elérhetnek. A sok nem termő hektárral rendelkező gazdaságok (legelő, tartalék hektár, cserje, faanyag) hektáronként 4000 és 5000 dollár közötti vagy annál kevesebbet keresnek. Ismét attól függ, hogy milyen jó a talaj minősége, a termés a történelem, a vízelvezetés, a gazdaság elhelyezkedése (szögletes és sík?
Legjobb válasz Egy általam ismert személy 40 000 dollárt fizetett 30 hektárért tavaly. Ez elég jó árnak számít. Ez a föld többnyire erdő és kefe, patak alja és 3 holdja megtisztult. Lehet, hogy ennek tisztázatlan része legelővé vagy építési telekké alakul, de ehhez némi munka szükséges. Ennek ellenére nem rossz ár. Van egy szomszédom, aki felajánlotta nekem egy hold földjét 6000 dollárért. Megmunkálható hektár, ha a mező nagyobb, mint kb. 10 hektár, hozhat hektáronként 4000–5000 dollár magas, nem túl messze innen. 20 hektár földet néztünk meg a szomszédos megyében, ebből 13 talajművelhető, és az ár 2500, 00 hektáronként volt. A lényeg a válasz: ez függ. Csakúgy, mint a legtöbb dolog, ez attól is függ. Attól függ, hogy a föld milyen területeken van beosztva. Attól függ, mire jó a föld. attól függ, hogy a föld jó építkezéssé válik-e vagy sem. AZAZ. van-e közúti hozzáférés? Van-e víz a felszíntől megfelelő távolságban? Lesz-e a föld egy szeptikus rendszerért? Zárt állati takarmányozási hely mellett van?
A gyep bérletéért szintén a Dél-Dunántúlon kellett a legtöbbet, fizetni 2011-ben. A KSH szerint a földbérleti díjakat és a termőföldárakat összehasonlítva megállapítható, hogy az egyes művelési ágakba tartozó földterületek éves bérleti díja a föld árának 4-6 százalékát teszi ki. A szántók esetében ez az arány 2009-ben 5, 3 százalék volt, ami 2010-2011-re 5, 6 százalékra emelkedett. Hasonlóan kismértékű emelkedés jellemző az erdőn kívül a többi művelési ágra is. Megyei szinten összevetve a szántóföldek bérleti díját és árát, a megyék többségében a fenti arány 2011-ben 4, 5-6 százalék körül alakult. Országos földbérleti díjak művelési ágak szerint 2008-2011 Művelési ág 2008 2009 2010 2011 Szántó 24 800 25 900 28 900 32 800 Gyep 10 300 12 000 14 200 16 300 Szőlő 33 600 42 700 42 000 46 400 Gyümölcsös 30 000 32 000 34 500 37 800 Erdő 9900 13 200 13 800 14 000 Forrás: KSH
Ezek közül a legmérsékeltebb szántó forgalom Komárom-Esztergom, Heves és Zala megye térségeiben történt, ahol az előző évhez képest több mint 15 százalékkal esett vissza a forgalom. Jelentősen drágult a termőföld Az erdőterületek ára nőtt a legkisebb mértékben, 4, 3 százalékkal, így 459 000 forintba került hektáronként. A gyep ára 13 százalékkal emelkedett, azonban a legnagyobb drágulást a gyümölcsös- (19, 8 százalék) és a szőlőterületeknél (23, 2 százalék) figyelte meg a KSH. Egy hektár föld ára művelési áganként, Ft Művelési ág 2009 2010 2011 2012* Szántó 491200 519300 583700 670400 Gyep 242000 251600 283800 320600 Szőlő 977300 913300 1035400 1275700 Gyümölcsös 663700 721200 729100 873300 Erdő 368900 400400 440100 459000 *előzetes adat NAV-statisztika alapján, KSH-számítás Forrás: KSH A legnagyobb forgalmat minden megyében a szántók adták: Békésben csaknem 96 százalékot, míg Nógrádban mindössze a forgalom 47 százalékát. Jelentősebb forgalom a gyep és erdő művelési ágakban Zala, Veszprém, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt.
A legmagasabb bérleti díjat a szőlő és a gyümölcsös művelési ágba tartozó területekért kérték. Az előbbié hektáronként 46 400, az utóbbié 37 800 forint volt. A gyep bérletéért 16 300, míg az erdőért 14 000 forintot kellett fizetni. A szántó éves bérleti díja Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb 2011-ben, 39 800 forint hektáronként. Ez több mint másfélszerese a legalacsonyabb, 23, 8 ezer forintos észak-magyarországi díjnak A régiók között kialakult sorrend 2008 óta majdhogynem változatlan. Szántót bérelni a Dél-Dunántúlon (39 800 forint/hektár), a Dél-Alföldön (37 700 forint/hektár) és Észak-Alföldön (32 400 forint/hektár) a legdrágább, köszönhetően Tolna, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas bérleti díjainak. Forrás: KSH Egy év alatt az az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedett a szántó bérleti díja Csongrád (22), Szabolcs-Szatmár-Bereg (21) és Vas megyében (22 százalék). A díjemelkedés mértéke Nógrádban és aa Dél-Dunántúlon maradt el leginkább az átlagostól, egy számjegyű volt az emelés.
A leginkább az ország legjobb minőségű termőföldjeivel bíró megyékben drágult a föld. Több mint húsz százalékkal kértek többet a szabolcsi, a jászsági, a Bács-kiskun, illetve Baranya megyei parcellákért az előző év adataival összevetve. Kismértékű, 5 százalék alatti alatti csökkenés volt Vas és Hajdú-Bihar megyékben. A legjelentősebb (fellendülő) földforgalom a szántó művelési ágban Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében zajlott, ahol 2011-hez képest további 25 százalék felett nőtt a forgalom. A hanyatló térségek olyan területegységek, amelyek értékesítése átlag feletti volt 2012-ben, de az előző évhez képest enyhe (5-10 százalékos) visszaesés volt annak mértékében. Ide sorolható Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye mellett Fejér, Győr-Moson-Sopron is. A jelentés szerint élénkült Veszprém, Baranya és Nógrád megye térsége, azaz míg az elsőnél az előző évi értékesítéshez képest 30 százalékot meghaladó növekedés volt, addig az utóbbiaknál ez a növekedés 10 százalék alatt maradt. A pangó egységek olyan megyék, ahol a keletkezett forgalmi érték átlag alatti, és az előző évhez viszonyítva is csökkent.
000 Ft 2022. 16:12 • Legelő • Budapest, Budapest (XIII. kerület) Nézsai rét eladó. 696 m2 nem nem Állítson be hirdetésfigyelőt keresésére! Értesüljön a keresésének megfelelő új hirdetésekről, hogy ne maradjon le a legfrissebb ajánlatokról. Minden jog fenntartva. © 2022 Agroinform Média Kft.
Tavaly jelentősen megugrott a termőföld ára: átlagosan 12, 8 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal első alkalommal megjelenő, többek között a mezőgazdasági számlarendszer, a Nébih és a NAV adatainak felhasználásával készült összesítéséből. A jelentés szerint 2010-ben 6, 2011-ben pedig már 11, 5 százalékkal emelkedtek a termőföld árak Magyarországon. Tavaly a szántók ára 14, 9 százalékkal növekedett, így egy hektár országos átlagára 670 400 forint volt. A föld árát számos tényező befolyásolja, ezért az ország egyes területein a föld ára az országos átlagtól jelentősen eltérhet. A legdrágább területek Tolna, Békés és Fejér megyében vannak, ahol a szántó hektáronkénti ára jóval 800 ezer forint fölött volt. A legolcsóbban Nógrád megyében lehetett szántóföldhöz jutni, ahol 1 hektár szántóföld átlagára kevesebb volt, mint az országos átlag fele. Megyénként jelentős eltérések voltak nemcsak a termőföld és szántóárakban, de az árváltozás mértékében is.
Átlagosan 11 százalékkal nőtt 2013-ban a termőföld átlagára az előző évhez képest, a legtöbbet Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében ért tavaly egy hektárnyi terület. Érdekes, hogy a drágulás csökkenő forgalom mellett történt. Idén akár további áremelkedés is lehet. 695 ezer forintba kerül egy hektár A tavalyi év a hazai termőföld további drágulását hozta: a 2012-es 10 százalékos növekedés után 2013-ban újabb 11 százalékkal emelkedett az átlagár Magyarországon, így átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld – derül ki a frissen publikált OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép elemzésből. Megyei termőföld átlagár (Ft/ha). Forrás: OTP Jelzálogbank Termőföld Értéktérkép Megyék szintjén Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban és Békésben volt a legdrágább tavaly a termőföld, míg Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében került a legkevesebbe átlagosan egy hektár termőföld. A legjobban, közel 23 százalékkal Hajdú-Bihar megyében nőtt 2013-ban az átlagos termőföld hektárár.