A 2016. január 1-től érvényes szabályozás szerint az adott időszaki fizetendő adó: "az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével csökkenthető". A fenti szabályt megfordítva ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a 2016-ban keletkezett Áfa levonási jogot legkésőbb a 2017. decemberről benyújtandó havi, vagy 2017. IV. negyedévről benyújtandó negyedéves, esetleg 2017-ről benyújtandó éves Áfa bevallásban lehet önellenőrzés nélkül érvényesíteni. A határidőn belül nem érvényesített áfalevonás később csak önellenőrzéssel érvényesíthető A fenti időszakban nem érvényesített levonható adót az adóalanyok csak önellenőrzéssel érvényesíthetik, abban az Áfa időszakban, melyben a levonási jog keletkezett (főszabály szerint ez megegyezik az Áfa fizetési kötelezettség keletkezésének napjával). A fenti szabály alkalmazása túlmutat az elkésett számlák esetkörén.
Mivel a levonási jog megtagadása e jog általános elvének alkalmazása alóli kivételt képez, az illetékes adóhatóság feladata, hogy a jogilag megkövetelt módon bizonyítsa azon objektív körülmények fennállását, amelyek alapján az a következtetés vonható le, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel az eladó, illetve a szolgáltató, vagy az értékesítési láncban korábban vagy későbben közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. Az Európai Bíróság rögzíti: a kérdés előterjesztő bíróság – vagyis a Fővárosi Törvényszék – feladata annak vizsgálata, hogy az érintett adóhatóságok bizonyították-e ilyen objektív körülmények fennállását. Jelene esetben, fenntartva, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ezt megvizsgálja, nem nyert bizonyítást, hogy a Hardimpex tudott vagy tudnia kellett volna az értékesítési láncban korábban közreműködő gazdasági szereplők által elkövetett szabálytalanságokról, és önmagában az a körülmény, hogy a Hardimpex nem győződött meg a beszállítója által kibocsátott számlán szereplő termékek eredetéről, nem tekinthető olyan indoknak, amely alapján megtagadható az áfa levonása.
Akik ezt elmulasztják, és később kívánják az előzetesen felszámított áfa összegét levonásba helyezni, azt már csak önellenőrzés keretében tehetik meg, vállalva annak többlet-adminisztrációs költségeit. A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM Hungary adóigazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. Kapcsolódó cikkek 2022. április 7. Vásárlói roham indulhat az elektromos járművekért Jelentősen nőhet a kereslet az elektromos autók iránt, amit a kedvező adózási lehetőségek is segítenek – mutat rá az EY 13 országban összesen több mint 9000 fogyasztó bevonásával készült nemzetközi felmérése. Az szja-visszatérítés és a családi kedvezmény kapcsolata A gyermekes családoknak járó szja-visszatérítés tartalmazza a családi adókedvezményt, vagy az adóbevalláskor kell jelezni? Egyben szeretném felvenni a családi adókedvezményt. Kérdés és válasz az Adó szaklapból.
További feltétel, hogy a termékbeszerzés, szolgáltatásnyújtás valós legyen. Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a kiszámlázott ügylet fiktív, megtagadja az adólevonási jog érvényesítését. Lényeges, hogy a beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást a vevő később adóköteles gazdasági tevékenysége keretében hasznosítsa. (A magáncélú vásárlások áfatartalma természetesen nem vonható le. ) Elmondható, hogy ha e három feltétel közül egy is nem teljesül, az adót nem lehet levonni. Az adólevonási jog másik fontos feltétele a tárgyi feltétel, amely maga a számla. A számla az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését illetve az előleg megfizetését igazoló dokumentum. A számla lehet papír alapú vagy elektronikus, kiállításról a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalanynak kell gondoskodnia. Az áfatörvény szigorúan meghatározza a számla kötelező tartalmi elemeit. Ezen kívül bármely más adat is feltüntethető rajta, amennyiben az nem sérti a kötelező adattartalomra vonatkozó előírásokat.
4. az ügyletre vonatkozó adatok értékesített termék megnevezése és mennyisége (jelölésére az áfa törvényben alkalmazott vámtarifaszám használható, de nem kötelező). Előlegről kiállított számlán is ezt kell feltüntetni. a nyújtott szolgáltatás megnevezése és mennyisége, amennyiben természetes mértékegységben kifejezhető (jelölésére az áfa törvényben alkalmazott KSH Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolási szám használható, de nem kötelező). Előlegről kiállított számlán is ezt kell feltüntetni. a teljesítés napja (feltüntetése akkor kötelező, ha eltér a számla keltétől. Amennyiben a számla kelte és a teljesítés napja megegyezik, a teljesítés időpontját nem kötelező feltüntetni. ) az adó alapja, az értékesített termék adó nélküli egységára, a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, az adó mértéke, az áthárított adó, melyet forintban akkor is fel kell tüntetni, ha az ellenérték külföldi pénzben kifejezett, adómentesség esetén egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól.
Meddig lehetséges a hibás számlák javítása? Az adóhatósági eljárás szabályainak megváltozására tekintettel, az útmutató alapján szűkült annak lehetősége, hogy a helyesbítést az adóeljárás során a számlát befogadó figyelembe vegye. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy ugyan a gazdasági esemény megtörtént, azonban a számla tévedésből az áfatörvény által előírt, kötelezően szerepeltetendő adatok valamelyikét nem, vagy helytelenül tartalmazza, az adóhatóság fel fogja hívni az adóalanyt a számla hibájának kijavíttatására, illetve a hiányok pótoltatására. A módosított számla bemutatására legkésőbb az észrevételezésre nyitva álló határidőn – azaz a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 30 napon – belül van lehetőség az adóhatóság álláspontja szerint. Ezt követően ez csak akkor lehetséges, ha a módosító bizonylat az adózó önhibáján kívül nem állt, nem állhatott rendelkezésére. Ez esetben, ha a módosító bizonylatot az adózó az adóhatóság határozatának véglegessé válásáig bemutatja, az adólevonási joga – az egyéb feltételek fennállása esetén – a jog keletkezésének adómegállapítási időszakára, illetve az azt követő adómegállapítási időszakra vonatkozóan sem korlátozható.
"Jog" alatt nem pusztán az írott jog, azaz a jogszabály szövege értendő, hanem az élő jog is, azaz ami az írott jog értelmezésén keresztül az adott jogviszonyban érintett/érdekelt felek és hatóságok jogalkalmazásában ölt testet. Így van ez a szóban forgó esetben is, ahol az Európai Unió Bírósága (EuB) ítéletben, vagyis az elé terjesztett ügyekről (C-80/11. és C-142/11. ) – azokat egyesítve – érdemben döntött. Jelen cikkben nem kívánok magával az ítélettel és lehetséges következményeivel részleteiben foglalkozni, most inkább csak azokat a momentumokat említem meg, amelyek cáfolják az adóhatósági álláspont kialakításának időelőttiségéről szóló vélekedést. Ezek közül kettőt emelek ki. Először: fölöttébb meglepő lenne, ha a konkrét ügyekben végső soron ítélkező magyar bíróságok más következményekkel járó döntést hoznának, mint amit az EuB határozata sejtetni enged. Az EuB ugyanis a hozzá előterjesztett kérdések megválaszolásakor az ahhoz szükséges mértékben megismerte mind a tényállást, mind az az érintett magyar jogszabályokat, és ennek ismeretében mondta ki, hogy a kérdésekben megfogalmazott adóhatósági joggyakorlat ellentétes az uniós joggal (lásd az ítélet indokolásának 50. és 66. pontját).
fiktív számlázás egyes esetköreinek az újradefiniálása. 12. 05-12. 30 Konzultációs lehetőség, kérdések, válaszok, észrevételek a hazai Áfa-levonási gyakorlattal és -ellenőrzéssel kapcsolatban.
2019-07-16. -i állapot szerint! Fiókban felejtett számla esetében az Áfa levonási jog érvényesítése A vállalkozások életében gyakran előforduló esemény, hogy az ügyvezető vagy a dolgozó a hosszú időn keresztül a farzsebében irattárazza a számlát, vagy éppen a beszállító jelentős késedelemmel küldi meg a számláját. A könyvelő által késve kapott költség számlákat az áfa elszámolhatósága szempontjából két csoportba lehet sorolni. Első csoport a fordított adózású számlák csoportja. E számlák esetében a fizetendő és levonható adót egy azon időpontra kell megállapítani, és ez alól semmilyen kivétel sincs. Vagyis a fél év után a könyvelőhöz kerülő számlák esetében meg kell vizsgálni, hogy mi a fizetendő adó elszámolási helye (számla kézhezvétele, teljesítést követő hónap 15. napja, vagy a kifizetés időpontja közül a korábbi időpont) és abban az időpontban kell a fizetendő és a levonható adót is önrevizióval elszámolni. Az áfa-t tartalmazó számlák esetében alternatív lehetőségek vannak az adólevonás elszámolására.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ellentétes az európai jogi szabályozással, ha a tagállami adóhatóság megtagadja az adóalanytól azt a jogot, hogy az általa fizetendő áfa összegéből levonja a részére teljesített termékértékesítés után általa fizetendő vagy megfizetett adó összegét. E megtagadás során nem lehet arra hivatkozni, hogy az értékesítési lánc részét képező korábbi ügylet az áfa-előírások szempontjából szabálytalan volt, illetve, hogy ezen adóalannyal szemben kifogásolható, hogy nem győződött meg a beszállítója által kibocsátott számlán szereplő termékek eredetéről, anélkül, hogy e hatóság jogilag megkövetelt módon bizonyítaná, hogy az adóalany tudott, vagy tudnia kellett volna e szabálytalanságról – állapította meg az Európai Unió Bírósága a Hardimpex és a magyar adóhatóság közötti ügyben, előzetes döntéshozatali eljárásban. Az ügy előzményei A Hardimpex 2006–2007. években számítástechnikai eszközök és alkatrészek nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozott.