A leveles hajtások elheverők, a virágosak felállóak, a taposást jól tűrik. A lándzsa alakú levéllemezek szürkészöldek, 4–15 cm hosszúak, érdes szélűek, fehér szőrökből álló körrel a lemez és a tok találkozásánál. Az álló szárak levelei 2, 5–10 cm hosszúak, az elfekvő indákról és rizómákról növő levelek rövidek és pikkelyesek. A virágzási időszak tavasz végétől szeptemberig tart. Virágzata ujjas kalász (a kalászok egyenlő magasságból indulnak), 3-7, néha 2 db, 3–6 cm hosszú, gyakran ibolyásvörös színezetű, 1-2 virágból álló füzérkével. Az oldalról lapított, 2 csónakforma pelyvalevéllel borított füzérkék a szár tetejéről indulnak ki, a füzértengely egyik oldalról kiindulva egyesével állnak, sugaras elrendezésben. A talaj felszínén kúszva minden szárcsomónál gyökeret ereszt, így sűrű gyepet képes alkotni. Vegetatív úton, föld alatt kúszó erőteljes tarackokkal is szaporodik, több méter átmérőjű klónokat hozva létre. Magja 2 évig csírázóképes, 20 °C felett csírázik; a növény 15 °C fölött növekedik, a 24-37 °C közötti hőmérsékleti tartomány optimális neki.
Az élőlények 1994-ben, a Nemzetközi Mikoplazmológiai Szervezet 10. kongresszusán kapták meg a fitoplazma nevet, ami egyértelműen jelzi növénykórokozó mivoltukat. 2004-ben bevezették a Candidatus (Ca) Phytoplasma elnevezést. Az a két fitoplazma nevezhető Candidatus (jelölt) fajnak, amelyeknek 16S rRNS szekvenciái 97, 5%-nál nagyobb eltérést mutatnak, vagy ha a 16S rRNS szekvenciájuk ennél kevésbé különbözik, akkor eltérő vektorral, természetes gazdanövénnyel és molekuláris tulajdonságokkal kell rendelkezniük. Hazánkban a fitoplazmát elsőként Szirmai János írta le a fűszerpaprika kórokozójaként, 1956-ban. Tünetek - A fitoplazma-fertőzés gyakori tünete az ellevelesedés (fillódia), azaz a virágok helyén levélszerű képletek kialakulása. - Más tünetek, mint a levelek elsárgulása, annak a számlájára írhatók, hogy a fitoplazma puszta jelenléte a floémban befolyásolja annak funkcióját, akadályozhatja a szénhidrátok transzportját. - A fitoplazmával fertőzött növényeken előfordul még a párta sejtjeiből hiányzó pigmentek miatt zöld virágok kifejlődése (virescence) és időnként a virágok sterilitása is.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők Fitoplazma Baktériumos betegségek A fitoplazmák sejtfal nélküli, táptalajon nem tenyészthető, a növények floémszöveteiben élő baktériumok. Fitoplazma-okozta növénybetegségről már régről vannak írásos emlékek, az egyik legkorábbi az 1603-as eperfa-törpeségről Japánból. Először ezeket a betegségeket vírusoknak tulajdonították, melyek terjedéséhez éppúgy szükség van rovarvektorra, nem lehet kultúrában tenyészteni őket, és az okozott tünetek is hasonlóak, mint a fitoplazmáknál. 1967-ben találták meg a fitoplazmákat a növényi floémszövet ultravékony metszeteiben, és mikroplazmaszerű szervezeteknek, vagy MLO-knak (mycoplasma-like organism) nevezték el őket, mivel hasonlítottak a mikoplazmákra. Azóta több száz sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tünetet mutató növényben mutatták ki jelenlétüket.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Angol Főnév photosynthesis ( tsz. photosynthesises) fotoszintézis A lap eredeti címe: " " Kategória: angol-magyar szótár angol lemmák angol főnevek angol megszámlálható főnevek
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Kiejtés IPA: [ ˈfotosinteːziʃ] Főnév fotoszintézis ( biológia) angol: photosynthesis német: Photosynthese orosz: фотосинтез ( fotosintez) A lap eredeti címe: " zis&oldid=2821315 " Kategória: magyar szótár magyar lemmák magyar főnevek hu:Biológia magyar-angol szótár magyar-német szótár magyar-orosz szótár Rejtett kategória: magyar-magyar szótár
Jelenlegi tudásunk szerint a megbetegedett növények nem gyógyíthatóak, meg kell azokat semmisíteni. m v sz Fitoplazmás betegségek-trt Kereshető szavak és kifejezések Fitoplazmás betegségek Fitoplazma Almasöprűsödés Alma fapuhulása Almafa seprűsödés Australian grapevine yellows Bucklandi szőlő sárgaság Burgonya sztolburja Csonthéjasok európai sárgulása Feketevesszejűség Kajszi sárgulása és levélsodródása Kajszi fitoplazma Körte fapuhulása Körtepusztulás Málna törpülése Palatinate grapevine yellows Paprika sztolburja Paradicsom sztolburja Szamóca söprűsödése Szőlő sárgaság Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma Szőlő aranyszínű sárgaság Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek... ◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége Sablon:Baktériumosbetegségek-trt
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 3736 bájt Növények Csillagpázsit ( Cynodon dactylon, Syn: (Syn: {{{2}}}, ) Más neve(i): Bermuda-fű, boszorkánykása, burkos kutyapázsit, daruláb, tarackfű, ebfogfű, ujjas muhar. A csillagpázsit a perjefélék (Poaceae) családjába tartozó faj. Tudományos nevének generikus része a görög kynodon = kutyafog, specifikus része a görög daktülosz = ujj szóból származik. Elterjedése Észak-Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában és Dél-Európában honos növény, az USA melegebb területein gyepnek termesztik. Jó szárazság- és taposástűrő növényként legelőkön, taposott gyomnövényzetben fordul elő. Jellemzői A csillagpázsit lágy szárú, évelő, horizontális gyöktörzsű növény. 30, néha 90 cm magasra nő meg, szára enyhén ellapuló. A taposást igen jól tűri. Mélyre nyúló gyökérrendszere van, ami aszályos területeken akár 2 méter mélyre lenyúlhat, bár a gyökérzet nagy része 60 cm-nél sekélyebben helyezkedik el.
Ismertebb nemek [ szerkesztés] Bryobia (pl. barna gyümölcstakácsatka Bryobia praetiosa) Panonychus, (pl. gyümölcsfa-takácsatka Panonychus ulmi) Tetranychus (pl. közönséges takácsatka Tetranychus urticae) Lásd még: Atkák]] Gubacs atka Takácsatka Forrás: Magyar Wikipédia:, Takácsatkák, 2011. március 1., 06:31 (CET)
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Fejezetek: Tudnivalók, Táblázatok, Gyermekeknek, Mit-mihez, Növények, Gyógynövények gyűjtése, Gombák, Fűszerek, Étkezési szokások, Diéta, Étrendi javaslatok, Diétás receptek, Levesek, Levesbetétek, Előételek, Mártogatós, Főételek, Gombás Gyümölcsös Zöldséges ételek, Köretek, Saláták, Öntetek, Mártások, Sodók, Felfújtak-pudingok, Fagylaltok, Fagylaltkelyhek, Poharas krémek, Habok-krémek, Parfék, Sörbetek, Ízesített vajak, Hideg szendvics, Meleg szendvics, Pástétomok, szendvicskrémek, Különleges receptek Külső hivatkozások Zöldségbö - linkgyűjtemény
A levél transzspirációja fokozódik, a klorofill -tartalom csökken, a fotoszintézis lelassul. A levelekkel együtt lehullhat a termő rész is. A fás növényeknél mérséklik a termőrügyek differenciálódását, és ezzel a következő évi termést is csökkentik. A legismertebb fajok több növényvédő szerre rezisztenssé alakultak. A takácsatka szárazság- és melegkedvelő rovar így leginkább nyáron szaporodik el. A szélvédett, erősen felmelegedő, száraz teraszokon biztosan megjelenik. Ezért célszerű a növények elhelyezésénél erre is figyelni. A fűtött növényházakban, de a száraz levegőjű, fűtött lakásokban is képes a gyors szaporodásra akár télen is. Alacsony hőmérsékleten (15-20 fokon), fejlődése 3-4 hétig is eltart. Magasabb, (25-30) fok közötti hőmérsékleten akár két hét alatt is kifejlődhet egy nemzedék. Az egyed fejlődése során a tojásból kikelt lárvát mozgó, és nyugvó nimfa állapotok követik. A mozgó stádiumban az atka táplálkozik, ilyenkor érzékenyebb a növényvédő szerekre is. Ilyenkor célszerű a védekezés.