A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyhatja, megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti, illetve a fellebbezést elutasíthatja. Az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyása A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, illetve az ítéletet egyéb okból nem kell hatályon kívül helyezni, és adott esetben súlyosítási tilalom folytán nem lehet megváltoztatni. A másodfokú bíróság helybenhagyó végzése ügydöntő határozat, amelyet röviden indokolni szükséges. Az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása Abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság helytelenül alkalmazta a büntető jogszabályokat és amennyiben az ítéletét ez okból nem kell hatályon kívül helyezni, a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatja és a törvényeknek megfelelő határozatot hoz. Súlyosítási tilalom Az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani a másodfokú eljárásban csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be.
A bírósági határozatok kötőerejéről. Jogerő Egyszerű kötőerő A bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben hozta, kötve van, azt meg nem változtathatja, vissza nem vonhatja. Ezt a szabályt nevezzük egyszerű kötőerőnek, amely alól számos kivétel létezik. Nincs kötve a bíróság az ítéletéhez: az igazolási kérelem után tartott új tárgyalás eredménye folytán az elmulasztott tárgyaláson hozott ítélet teljesen vagy részben hatályon kívül helyezhető; a részítélet a később hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetve a viszontkeresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest hatályon kívül helyezhető vagy megfelelően módosítható. (Pl. a bíróság részítélettel kötelezte az alperest bizonyos összeg megfizetésére, majd a beszámítási kifogás tárgyában lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy az alperes jogosult bizonyos összeget a felperesi követelésbe beszámítani. Ekkor a részítéletben szereplő marasztalási összegből a jogos beszámítás összegét le kell vonni, és az alperes marasztalását ennek megfelelően kell módosítani.
[Ehhez annyit mindenképpen hozzá kell tennünk, hogy amennyiben a fellebbezési határidő az egyes jogosultak tekintetében különböző időpontokban jár le (pl. az ítéletet az alperes két nappal később vette át, mint a felperes), akkor a határozat az azt követő napon emelkedik jogerőre, amikor az utolsó fellebbezési határidő is letelt. ]; A fellebbezésre jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését, kihirdetés hiányában annak közlését követően lemondhat, ebben az esetben a határozat akkor emelkedik jogerőre, amikor a lemondást a bíróságnak bejelenti. A lemondás csak akkor hatályos, ha azt valamennyi jogosult bejelenti, azt visszavonni nem lehet. Ha valamennyi arra jogosult a fellebbezési jogáról a határozat kihirdetését követően lemond, a határozat a bejelentés napján, egyébként az utolsó bejelentésnek a bírósághoz érkezését követő naptól kezdve jogerős. Ha a határozat elleni fellebbezés csak a határozat egy része vagy rendelkezése ellen irányul (pl. az ítéletnek csak a kamatfizetésre vonatkozó rendelkezését sérelmezi), akkor a fellebbezéssel nem támadott részek, rendelkezések jogerőre emelkednek (ezt hívják részjogerőnek).
16:07 Ameddig nem tesz le a haszonélvező biztosítékot, addig nem mehet vissza az ingatlanba. 2016. 12:49 Legalább te érted, amit írsz? Nem volt ügyvéded? nytina79 2016. 11:20 Érdeklödnék, hogy meg nyertem egy tárgyalást haszonélvezet és tulajdon jog, a haszonélvezeti jogot felfüggesztettem, mivel nem rendeltetés szerűen használták az ingatlant, ezért biztosíték adásáig, fel van függesztve, fizetni kell 960 e /FT OT, de erre volt 15-napja, de meg kell határoznia hogy a végzés mely részével nem ért most meg kaptam ugyan azt a végzést, csak mellékelve, egy papirt, hogy, VÉGZÉS A bíróság megállapítja, hogy az ítélet xy napján jogerőre emelkedett és végrehajtható vá ezzel vége? Másik kérdésem, hogy nem tudja a végrehajtó az összeget be hajtani mert nincs miből, és börtönben van, ha ki szabadul vissza kell engednem, a házba? akkor is ha nem fizet? De a szülöi házat ha meg terhelem, hogy jegyezzenek be rá mint tulajt, ezzel az ö a ki nem fizetésig még mindig nem mehet oda be? gitron 2008. 21.