Ez az adatszolgáltatás abból a szempontból is jól jött, hogy figyelemmel lehetett kísérni, mikor mennyi esedékes a második dózisokból. Ez azért volt érdekes, mert az orosz gyártó elég gyakran nem tudta tartani a szerződésben lefektetett szállítási ütemezést, és kérdéses volt, megkaphatja-e mindenki a második dózisát az előírt háromhetes intervallumnak megfelelően. Ezzel végül valószínűleg nem volt probléma, és az orosz gyártó májusban leszállította az utolsó 200 ezer adagot is. Mivel most már nem annyira érdekes a dózisok megoszlása, az alábbi grafikonon összesítve ábrázoltuk a Szputnyik vakcinák érkezését és felhasználását: Látszik, hogy az orosz vakcina felhasználása június közepén szinte megállt, utána már alig alkalmazták. A legutóbbi héten pedig már egyetlen egy dózist sem adtak be belőle. Ennek elvileg három oka lehet: Nyáron már bőségesen rendelkezésre álltak nyugati vakcinák is, és aki addig kivárt, nem akart orosz oltóanyagot. A statisztika nem tartalmazza az összes felhasznált Szputnyikot, és valójában már ekkor alig volt az oltóanyagból raktáron.
Ami az igényeket illeti, a vakcinabőség idején már a korábbinál sokkal többet nyomott a latba, hogy a Szputnyikot – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jóváhagyásának hiányában – egy sor uniós tagország sem ismeri el, azaz nem tud beutazni ezekbe az országokba, akit Szputnyikkal oltottak. Másrészt ott van a grafikonon szereplő statisztika, amelynek forrásában néhány ezres utólagos korrekciók előfordultak korábban, de ha százezres nagyságrendben jelentene hibásan az ECDC-nek a magyar járványügy, az még az eddiginél is sokkal rosszabb bizonyítványt állítana ki a magyar adatszolgáltatásról. Ráadásul más oltóanyagoknál egybevág az ECDC-táblázatból kiolvasható mennyiség azzal, amit a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely időnként ismertet. Ráadásul – szemben az ECDC táblázatával – a gyártóval kötött szerződés alapján nem is kétmillió, hanem 2, 06 millió dózist kellett szállítaniuk az oroszoknak, és a hivatalos magyar oldal szerint ezt meg is tették.
Egészen pontosan a hivatalos adatsor szerint 2 005 600 adagot szállítottak le, és azt megint csak nem lehet tudni, hogy a hiányzó 400-zal mi lett. De ezen igazán ne akadjunk le, hiszen ha pontos az ECDC adata, akkor 198 208 dózist kell előbb-utóbb megsemmisíteni. Ennyi Szputnyik vakcina értéke mintegy 578 millió forint (a szerződés megkötésének idején érvényes forint-dollár árfolyammal számolva, az ár ugyanis az amerikai devizában volt meghatározva, egy adag 9, 95 dollárba került). Ez a járvány elleni védekezésre fordított kiadások nagyságrendjéhez képest ugyan eltörpül, másrészt viszont – maradva az egészségügynél – a korábbi tapasztalatok alapján rengeteg kisebb kórházi beszállítót ki lehetne ennyi pénzből fizetni, miközben a már idén is hatalmasra duzzadt kórházi adósságok ismét magyar vállalkozások működését veszélyeztetik. A 90 százalékos felhasználás egyébként egyáltalán nem számít rossznak, és vitathatatlan, hogy a Szputnyiknak köszönhetően olyan időszakban sikerült gyorsítani a magyar oltási programon, amikor nyugati vakcinából még nem volt elég.
Extending the interval won't affect the immune response and may even enhance and prolong it. — Sputnik V (@sputnikvaccine) April 26, 2021 A kijelentést a közlemény alapján a kutatóközpont nem publikált eredményeire alapozza az igazgató. Mint írja, ezt az oroszországi tömeges vakcináció során tapasztalták, és hasonlót figyeltek meg más, adenovírust alkalmazó oltóanyagok esetében is. Gintsburg szerint a két oltás közötti időszak elnyújtása segíthet a Szputnyik V iránti "rendkívül magas" kereslet kielégítésében is. Az AstraZeneca adenovírust alkalmazó vektorvakcinájának oltási idejéről február elején jelent meg egy cikk a Lancet orvosi folyóiratban, amely szerint 82 százalékra nő a hatékonysága, ha nem egy–másfél, hanem három hónapig várnak a két oltás beadása között. A magyarországi oltási terv még abban a hónapban ennek megfelelően módosult. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.