Október 14-én ünnepélyesen átadták Szórádi Zsigmond "Madaras József színész csillaga" című szobrát az Aszódi utcai lakótelepen, a Madaras József téren. Szórádi Zsigmond pályaműve, melyet Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata nyújtott be, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Vizuális Művészetek Kollégiuma 3974/279 kódszámú pályázatán nyert támogatást. A szobrászi szándék a hiteles megjelenítés mellett az volt, hogy egy híres szerepében mutassa be a művészt filmbéli kutyájával együtt, aki a Kántor című filmsorozat főszereplőjeként, Csupatiként vált országosan ismertté. Koltai Róbert Jászai Mari-díjas színművész, filmrendező, érdemes művész A szobrot a Füleki utca és Réce utca által határolt közterületen állították fel, amely 2015. április 29. óta viseli Madaras József nevét. A Kossuth-díjas színész, filmrendező ugyanis életének jelentős részét töltötte a lakótelepen, és jelenleg is élnek a környéken hozzátartozói. Az ünnepélyes szoboravatáson Kállay Gáborné alpolgármester köszöntötte a megjelenteket, aki így fogalmazott: " Minden közösség akkor válik igazán közösségé, ha ismeri hőseit, neves, híressé vált embereit.
8 (magyar tévéjáték, 84 perc, 1975) Sztrogoff Mihály (francia-osztrák-svájci-NSZK filmsorozat, 1975) Azonosítás (magyar filmdráma, 85 perc, 1975) Az utolsó tánctanár 8. 0 (magyar-német vígjáték, 60 perc, 1975) A járvány (magyar játékfilm, 90 perc, 1975) 1974 Szikrázó lányok (magyar játékfilm, 92 perc, 1974) Szerelmem, Elektra 6. 4 (magyar filmdráma, 76 perc, 1974) Hajdúk (magyar játékfilm, 75 perc, 1974) Bekötött szemmel (magyar játékfilm, 77 perc, 1974) Áruló (magyar tévéfilm, 99 perc, 1974) A farkasok (magyar tévéjáték, 66 perc, 1974) 1973 Nincs idő (magyar dráma, 92 perc, 1973) Álljon meg a menet 7. 9 (magyar játékfilm, 82 perc, 1973) 1972 Romantika 9. 0 (magyar dráma, 85 perc, 1972) Három affér (magyar tévéfilm, 107 perc, 1972) Fekete macska (magyar tévéfilm, 49 perc, 1972) Aranyliba (magyar tévéfilm, 65 perc, 1972) 1971 Technika és rítus 3. 9 (olasz filmdráma, 84 perc, 1971) Rézpillangó (magyar tévéfilm, 77 perc, 1971) Horizont (magyar filmdráma, 81 perc, 1971) Hahó, Öcsi! 8. 9 (magyar ifjúsági film, 81 perc, 1971) A pacifista 4.
8 (magyar filmszatíra, 95 perc, 1992) A nyaraló 5. 7 (magyar filmdráma, 80 perc, 1992) 1991 Könyörtelen idők 8. 7 (magyar filmdráma, 95 perc, 1991) 1990 1989 Eszmélet 7. 2 rendező rendező, forgatókönyvíró, színész (magyar tévéfilmsorozat, 50 perc, 1989) forgatókönyvíró 1988 A védelemé a szó (magyar tévéfilmsorozat, 55 perc, 1988) 1987 Szörnyek évadja 4. 7 (magyar filmdráma, 89 perc, 1987) 1986 Gondviselés 9. 3 (magyar filmdráma, 93 perc, 1986) 1985 Zsarumeló 6. 7 (magyar filmsorozat, 1985) 1984 Dózsa György 8. 5 (tévéfilm, 59 perc, 1984) 1983 Lélekvándorlás (magyar tévéjáték, 63 perc, 1983) 1982 1981 1979 Magyar rapszódia 5. 8 (magyar filmdráma, 91 perc, 1979) Az erőd 7. 3 (118 perc, 1979) Allegro Barbaro 4. 3 (magyar történelmi dráma, 78 perc, 1979) 1978 Zokogó majom 8. 3 (magyar tévéfilmsorozat, 1978) A ménesgazda 8. 1 (magyar filmdráma, 96 perc, 1978) A Csillagszemű 9. 1 (magyar mesefilm, 97 perc, 1978) 80 huszár 8. 4 (magyar filmdráma, 124 perc, 1978) 1977 Budapesti mesék 6. 6 (magyar játékfilm, 84 perc, 1977) A dunai hajós (magyar kalandfilm, 97 perc, 1977) 1976 Pókfoci (magyar filmszatíra, 81 perc, 1976) Kántor (magyar tévéfilmsorozat, 52 perc, 1976) 1975 Tornyot választok 7.
Elhunyt Madaras József színművész Kultúra > Páty Április 24-én, kedden délután az asztalra borulva holtan találták a hetven éves Madaras Józsefet abban a máriahalmi nyugdíjas otthonban, ahol a Kossuth- és Balázs Béla-díjas színművész augusztus óta lakott. Hiteles megformálója volt a paraszt- és munkásszerepeknek, kitörni vágyó kisembereknek. Számos filmje közül egy generáció emlékszik vissza szívesen a Kántor című tvfilm-sorozatra, melyben Madaras alakította Csupati őrmestert, a címszereplő rendőrkutya, Kántor gazdáját. Marósként, majd kertészként dolgozott, 1958-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Egy-egy évig a Győri Kisfaludy Színház, a Szegedi Nemzeti Színház majd a Déryné Színház társulatának tagja, majd 1961 és 1966 között a Thália Színházban játszott. 1969-ig a Pannónia Stúdió szinkrontársulata foglalkoztatta. 1969 és 1971, valamint 1974 és 1976 között az Irodalmi színpadon játszott. 1971-1974 között a Nemzeti Színház, 1978-tól a Mafilm társulatának tagja. 1982-től már rendezett az időben Budakeszin élt, később Pátyra költözött.
Kultúráért felelős alpolgármesterként vallom, hogy éppen ezért kötelességünk tisztelegni azok előtt, akik egy nagyobb vagy kisebb közösségnek a példaképévé válhatnak. " A köszöntő után beszédet mondott Sajó Ákos, a József Attila Városrészi Önkormányzat elnöke. " A mai nap egy fordulópont az Aszódi-telep életében. Nem csak amiatt, hogy az ország első Madaras József szobrát gyermekkora, fiatalsága színterén állították fel, hanem amiatt is, hogy az itt lakó nehéz sorsú embereknek megadatik az emlékezés saját múltjukra. " – kezdte beszédét a képviselő, majd méltatta a színművész munkásságát: " Jellegzetes karakterét hamar felfedezte a filmes szakma és ettől kezdve rengeteg filmszerepet kapott. Világhíres magyar filmrendezők vetélkedtek érte. " Az avatáson megjelentek a művész rokonai, valamint pályatársak, kollégák. Madaras Józsefről: 1937. augusztus 16-án született az erdélyi Rigmányban. 1958-ban elvégezte a Színművészeti Főiskolát. Játszott a Győri Kisfaludy Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, a Déryné Színházban, a Thália Színházban, a Nemzeti Színházban.