A 2020. április 28-án benyújtott T/10315. számú törvényjavaslat (Törvényjavaslat) elfogadása esetén a 109/2020. (IV. 14. ) Korm. rendelettel (Rendelet) bevezetett "régi-új" kiskereskedelmi adó nem csupán a veszélyhelyzet ideje alatt terheli majd az adóalanyokat, hanem azt követően is fennmarad, újra az adórendszerünk részévé válik. A Törvényjavaslat a Rendelethez képest pontosítja a kiskereskedelmi tevékenység fogalmát, részletes szabályokat tartalmaz az adóelőleg megállapítására és bevallására, illetve külön is rendelkezik arról, hogy a törvény hatálybalépésének napját magában foglaló, ún. első adóévben az adókötelezettségeiket az adóalanyoknak miként kell teljesíteniük. Habár egyelőre még csak javaslatról beszélünk, a Rendelet alapján az érintett adóalanyoknak már a Törvényjavaslat hatályba lépését megelőzően felmerülhetnek a kiskereskedelmi adót érintő kötelezettségeik. 1. Az adókötelezettség, az adó alanya Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által kiskereskedelmi tevékenység keretében a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.
Ki élhet ezzel a lehetőséggel A 15% adókulcs csupán a vállalkozási tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozik. Élhetnek a lehetőséggel társaságok, az egyéni vállalkozók és az egyéb gazdasági tevékenységet végző természetes személyek. Amennyiben a természetes személynek más típusú jövedelme is van (pl. munkaviszony, bérbeadás), illetve egyéb jövedelme, ezekre továbbra is a 19%, illetve a 25% adókulcs vonatkozik. A munkavállalók ez által hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel az ő jövedelmük magasabb adókulccsal van terhelve. A 15% adókulcsot a korábbi elhatárolt adóveszteség levonása után érvényesíthetik egyaránt a jogi személyek és a természetes személyek. A 15% adókulcs érvényesítésének alapfeltétele, hogy a vállalkozás jövedelme az adózási időszakban nem haladhatja meg a 100. 000 EUR-t. Amennyiben ezt az értékhatárt túllépné, a hagyományos adókulcsok érvényesítendők az egész adóalapra, nem csak a 100. 000 EUR feletti összegre. Tehát nem progresszív jellegű ez az adómérték. Egyetlen euro különbség a bevételnél nagy ugrást okozhat a végső adókötelesség összegénél.
*** ŐSTERMELŐK ÉS CSALÁDI GAZDASÁGOK KÉZIKÖNYVE Tevékenységi szabályok, ügyvitel, adózás már a 2021-es új szabályok szerint – segédletekkel, iratmintákkal. Egyszerre könyv és e-book. Ez a könyv tartalmaz 92 db. szervezési megoldást, 99 db adótippet, 17 db. ügyviteli jótanácsot, 5 db. szerződésmintát, TEÁOR besorolási segédeletet, adónaptárat. Szerző: Dr. Szabó Tibor - Megrendelés: Önadózó Webáruház *** KISVÁLLALKOZÓK ÜGYVITELI KÉZIKÖNYVE Vállalkozási formák ● Tevékenységi szabályok ● KATA adózás és alternatívái ● Könyvelés ● Számlázási szabályok ● E-ügyintézés ● GDPR adatkezelés ● Információbiztonság ● Ez a könyv tartalmaz 48 db. vállalkozási megoldást, 74 db. adótippet, 92. db. ügyviteli jótanácsot. Egyszerre nyomdai könyv és e-book. Szabó Tibor - Megrendelés: Önadózó Webáruház *** ÜGYVEZETŐK KÖNYVE 2021 Vezető tisztségviselők jogállása, felelőssége, feladatai – 45 db üzleti szabályzattal, iratmintával. Garantáltan van benne legalább egy mondat, amely miatt változtatni fog cége működésén.
Ezen felül a 2017-es év óta jelentősen leegyszerűsödött a kisvállalati adóra vonatkozó szabályozás: az árbevételi és mérlegfőösszeg korlátja 3 milliárd forintra, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatára pedig 6 milliárd forintra emelkedett. Az adónem kulcsa a szociális hozzájárulási adóteher mérséklésével párhuzamosan évek óta folyamatosan csökken, 2021-ben újabb egy százalékpontos csökkenéssel 11%-ra mérséklődött, mely ezáltal még kedvezőbb adózási környezetet biztosít a kis- és középvállalkozások számára. A kisebb vállalkozások beruházásainak ösztönzése érdekében 2020-tól kezdődően a fejlesztési adókedvezmény kis- és középvállalkozásokra vonatkozó jogcímének értékhatára 500 millió forintról három lépésben, fokozatosan csökken. január 1-jével valósul meg a harmadik lépcső, ezen időpontot követően a kisvállalkozások esetében már a jelenértéken legalább 50 millió forintos beruházás, középvállalkozásoknál pedig a jelenértéken legalább 100 millió forintos beruházás esetén is igénybe vehetik a fejlesztési adókedvezményt.
A Törvényjavaslat ugyan rendezi azt, hogy a külföldi illetőségű személy belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése tevékenysége akkor adóköteles, ha azt kiskereskedelmi tevékenység keretén belül végzi, ugyanakkor a jelenleg hatályos Rendelet ezen előbbi kitételt még nem tartalmazza. Az adott külföldi illetőségű személy tehát az említett tevékenysége kapcsán a Rendelet értelmében az adó alanyának minősülhet, a Törvényjavaslat értelmében viszont úgy tűnik, hogy mégsem lesz az. Míg a Rendelet szerint az adófizetésre kötelezett adóalanyoknak egyszer, 2020. május 31-i határidővel kell egyhavi adóelőleget bevallaniuk, és az adóelőleget havonta, a naptári hónap utolsó napjáig kötelesek megfizetni (minden olyan hónapban, amikor a veszélyhelyzet legalább egy napig fennáll), a Törvényjavaslat a jövőre nézve a Rendelettől eltérő részletes szabályokat tartalmaz az adóelőleg megállapítására és bevallására. A Törvényjavaslat szerint az adóelőleget – főszabály szerint – az előző év adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel alapján kell megállapítani.
Nincs kizárva, hogy végén az adminisztrációs költségek többe kerülnének, mint a megspórolt 6% adó. Más szempontokra is figyelni kell – például a cég gazdasági tartalmára. Adóelőny szerzése, mint a 15%-os adókulcs, nem lehet egy cég alapításának a fő oka. A szlovák adórend is rendelkezik arról (6. § 3. bekezdés), hogy az olyan típusú adókötelezettség kerülése esetén, amelynek nincs valós vállalkozási alapja, az esetleges előnyökre az adókezelés során nincs tekintettel az adóhatóság. Ez alapján a következőket lehet levonni: Amennyiben a vállalkozó több gazdasági egység által vállalkozna (pl. két KFT, vagy KFT+EV), és mindkettőnek megvan a létjogosultsága (pl. különböző projektek megvalósítása), megfelelő érveléssel az adóhatóság nem tarthatja az ilyen modellt szándékos adókerülésnek. Viszont amennyiben ugyanazt a tevékenységet végzi több vállalkozásban ugyanaz a tulajdonos, vagy tulajdonosi kör, az adóhatóság ezt adókerülésnek minősítheti. Annál inkább történhet így, ha a cégeknek nincs alkalmazottjuk, vagy még irodájuk sem.
Nem kell ugyanakkor előleget vallani az első adóévben, ha az adóalany a Rendelet szerint már vallott be előleget. Az adóelőleg két egyenlő részletben fizetendő: a törvény hatálybalépésének napját magába foglaló hónapot követő második hónap 20. napjáig, illetve a törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő negyedik hónap huszadik napjáig (ha az így meghatározott második előlegfizetés napja nem esik az első adóévbe, akkor a teljes előleget az első előlegfizetés határidejekor meg kell fizetni; ha az így meghatározott előlegfizetési időpontok egyike sem esik az első adóévbe, akkor az előleget az első adóév utolsó napján kell megfizetni).