Március 15-től hazánk legnagyobb nemzeti lobogója ékesíti a megújuló Citadellát. A zászló 36 méteres árbócrúdját a belső udvar közepén állították fel. A lobogó felülete 6 x 12 méter, azaz 72 négyzetméter, így ez Magyarország legnagyobb felületű, felvonható nemzeti lobogója. A piros-fehér-zöld zászló emléket állít azoknak a hősöknek, akik életüket adták a magyar szabadságért. Citadella (Fotó: Várkapitányság) Az erőd megújítása során a szakemberek már kitisztították az épületegyüttest, felmérték a falak és födémek állapotát. Elkészült az erőd falainak teljes belső vonalát követő szivárgó rendszer is, amely a jövőben az állagmegóvást segíti. Nemzeti lobogó a Citadellán (Fotó: Várkapitányság) Az erőd rekonstrukciójával az a Várkapitányság célja, hogy az egykor rettegett Citadellát immár a magyar emberek vehessék birtokba. Helyreállítják az erőd közel 10 ezer négyzetméteres külső falait és rendbe teszik a belső udvarát. Az erődfalon belül egy új, több mint 6 ezer négyzetméteres közparkot alakítanak ki, amelyben csobogó, tó, gazdag növényvilág és panorámás kávézó is helyet kap.
2022. 03. 16. 21:00 Akik tegnap Budapesten nyitott szemmel jártak, azok már láthatták, hogy a Citadellán nemrég felállított 36 méteres szászlórúdon megjelent a nemzeti színű lobogó. A tegnapi napon felhúzott zászló felülete 6 x 12 méter, azaz 72 négyzetméter, így ez Magyarország legnagyobb felületű, felvonható nemzeti lobogója. A tegnapi naptól ez a lobogó állít emléket azoknak a hősöknek, akik életüket adták a a magyar szabadságért. A zászlóról az MTI és a Várkapitányság is közölt képeket. Budapest, 2022. március 15. Hazánk legnagyobb nemzeti lobogója a Citadellán 2022. Nemzeti ünnepünk alkalmából a mai naptól hazánk legnagyobb nemzeti lobogója ékesíti a megújuló Citadellát. A zászló 36 méteres árbócrúdját a belsõ udvar közepén állították fel. A lobogó felülete 6 x 12 méter, azaz 72 négyzetméter, így ez Magyarország legnagyobb felületû, felvonható nemzeti zászlóáry Zsolt A Citadella felújítása egyébként folyamatosan zajlik. A Várkapitányság tervei szerint a munka során helyreállítják az erőd közel 10 ezer négyzetméteres külső falait és rendbe teszik a belső udvarát.
(2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt szerv több épületben fejti ki tevékenységét, a zászló (lobogó) elhelyezésének kötelezettsége a központi épületre irányadó. (3) Az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épületére, illetve épülete előtt, továbbá a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épületére, illetve épülete előtt elhelyezett zászlót (lobogót) napnyugtától napkeltéig meg kell világítani. (4) Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára – a szerv vezetője elrendelheti a zászló bevonását, illetőleg a lobogó levonását. Ez a rendelkezés az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Kúria épülete, valamint a köztársasági elnök és a miniszterelnök hivatali épülete tekintetében, továbbá nemzeti ünnepek idején nem alkalmazható. (5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete kormányrendeletben megállapított előírások és feltételek szerint a helyi önkormányzat közigazgatási területén Országzászló felállításáról dönthet. (6) A közterületeket a nemzeti ünnepeken önkormányzati rendeletben meghatározott módon fel kell lobogózni.
A magyar zászló színeinek jelentése mindannyiunkban a büszkeség és összetartozás érzése. Legtöbbünket büszkeséggel tölti el, hogy a magyar nemzethez tartozhatunk, annak hibái ellenére is. Ismerd meg, miért lett piros-fehér-zöld a zászlónk Valószínűleg sokan ismerik Dugovics Titusz hőstettét a nándorfehérvári csatában, amikor élete feláldozásával akadályozott meg egy törököt, hogy kitűzze a zászlajukat a várra. Wágner Sándor megfestette ezt az eseményt és ott már feltűnt a piros fehér zöld lobogó. A dolog érdekessége, hogy Nandorfehérvár ostroma 1456-ban volt, a magyar zászló használatáról pedig a goroszlói csatából vannak az első feljegyzések, mely 1601-ben történt. Hivatalosan először Pozsonyban, 1608-ban használták a piros-fehér-zöld színeket, II. Mátyás koronázásánál. Annak ellenére, hogy ott megjelent a három szín, egységes nemzeti zászlóról még nem eshetett szó. A forradalom és a magyar zászló színeinek jelentése A trikoloros magyar zászló az 1848-as márciusi forradalomban vált jelképpé és az áprilisi törvényekkel vált hivatalossá.
A spektrum meleg tartományának első színe, meghatározó alap, anyagi sík. - az Újszövetségben a bűn (vérontás) áldozatiságának, így az engesztelésnek, a vezeklésnek a jelképe is. FEHÉR: (alapvetően nem önálló szín, hanem a fényben lévő színek összessége) - a korabeli lobogókon még EZÜST, ami némileg más tartalommal bír, mint a fehér, de jellegében átfedések vannak, így: - a HOLD ezüstje, ami az égen a Nap aranyát HŰEN követi, mint asszony a férjét (királyok: arany, királynők ezüst fémszínei), lévén a Hold energetikája feminin (poláris párja a Nap tüzének), szekunder, követő jelleg - az ezüst-fehér FÉNY (korona-csakra legfelső kilépő pontja): magas szellemiséget, nyugalmat sugárzó habitus, a Szentlélek mindent átható jelene és hűsége minden élőhöz. Az örök élet végtelen sugárzása, a tökéletes egyszerűség, az ártatlanság, a jóakarat, a feltámadás örömének szimbolikája. A tiszta LÉLEK (fehér galamb) győzelme az anyagi sík és a halál felett (Jézus/ fehér liliom) ZÖLD: - a teremtett, legtermészetesebb anyagi világ, a természet színe, hiszen az organikus flóra az, amely táplálja, életben tartja az élőlényeket.