), magán-oklevelek átírása, a találmányok szabadalmát biztosító pátensek, elvi jelentőségű határozatok közigazgatási, igazságszolgáltatási, pénzügyi, katonai ügyekben, stb. Egyes adatok szerint már az Anjouk idején is vezettek ilyen könyveket, de ezek Buda 1541-es elfoglalásakor valószínűleg elpusztultak. Biztosan 1356-tól állapítható meg, hogy az uralkodó által kiadott okleveleket regestrumba vezették. Ehhez hasonló helyi regisztereket vezettek úgyszólván a magyar okleveles írásbeliség kezdeteitől a hiteles helyek, a káptalanok is. Az oklevélmásolatokat itt is kötetekbe gyűjtötték. Ilyen másolati könyvek ( chartularium, liber traditionum) voltak azok, amelyekbe egyes intézmények a saját birtokaikra, kiváltságaikra vonatkozó fontosabb okleveleiket bemásoltatták. A fogalmazványokat ( protocolla) ugyancsak többször bevezették a királyi könyvekbe. A magyar királyi könyvek ( libri regii) megfelelőit a pápai udvarban regisztrumoknak ( registra) nevezték. A Királyi könyvekhez ugyancsak hasonlóak voltak Cseh- és Morvaországban az ún.
1867–1918. 1994 Lásd még: heraldika ↑ Ezek eredetileg (kb. a 13. század második felétől) olyan jegyzőkönyvek voltak, melyekbe a peres ügyeket, majd a birtokadományokat jegyezték be. Az udvari táblák (cs: desky dvorské, desky manské, desky lenní, tabulae curiae, de: Hoflehntafel) eredetileg a királyi udvari bíróság jegyzőkönyvei voltak. A legkorábbi 1380-83-ból maradt fenn és 1869-ig vezették ezeket. Fontos forrásai a genealógiának és a heraldikának is. ↑ Ezeket a 18. század végén és a 19. században kezdték vezetni a bécsi egyesített udvari kancellárián. A cseh részt 1920-ban átadták Csehországnak, melyek az 1530-1832 közti évekre 187 kötetet és 7 kötetnyi eredeti regisztert (mutatót) tesznek ki. ↑ Kazinczy József Abauj vármegyei szolgabíró 1820. januárius 12-én kelt levele (Bárczay 44. )
Az 1920. évi I. törvénycikk 6. §-a értelmében megszűnt a király személye körüli minisztérium, és ennek irattárát Bécsből Budapestre, az Országos levéltárba szállították. Köztük volt a Királyi könyvek 68-73. kötete is, melyekbe az I. Ferenc József és IV. Károly által adományozott, illetve engedélyezett nemességek, bárói, grófi, hercegi rangemelések, nemesi előnevek, címerek, nemesi névváltoztatások és címek vannak bejegyezve. Ezek mutatóját Gerő József adta ki 1940-ben. A Királyi könyvek 1527-1767 közti, valamint 1527-1918 közti fakszimile anyagát az Arcanum kiadó adta ki CD és DVD formátumban, mely a legfontosabb dokumentumok közreadása, a 73 kötetben szereplő összesen mintegy 38 ezer bejegyzés, köztük több száz középkori oklevél másolata, a kötetekben található csaknem háromezer színes címerképpel együtt. A Királyi könyvekhez hasonló központi regiszter volt Csehországban a Desky zemské, Aragóniágban a Gratiarum. Online elérés [ szerkesztés] Irodalom: Illéssy János-Pettkó Béla: A Királyi könyvek.
Ezen szigla állhat csupa számból is: 1. 1. 2. 4. Ha a jegyzékben vannak lányok is, a férfiak számára használhatunk számokat a nők számára kisbetűket, melyek a számok megfelelői (abcdefghijk – 1234567890). Így minden férfi és női családtag egyedi számot kap, a nők szigláit pedig könnyen visszaállíthatjuk számokká. pl. : 1. b. c. = 1. 3. A túl hosszú számokat az ezres helyek után ponttal tagolhatjuk: 123. 342, 1. 123. 343. A túlságosan hosszú számokat eloszthatjuk kettővel, hogy kisebb számot kapjunk helyette, de az ilyen szám után jelölni kell az osztás fokát. Ezt úgy kell megválasztani, hogy páros számot kapjunk. Pl. : 123342:6 = 20557, azaz: 20. 557:6. Ha páratlan számot kell osztanunk, abból levonunk vagy hozzáadunk egyet és elosztjuk, majd az ősszámnál ezt a +1 vagy -1 jellel jelöljük: 122343-1 = 122342:6 = 20557, azaz 20. 557:6+1. Azt is megtehetjük, hogy a lányok számára csak páros, a fiúk számára csak páratlan számokat használunk (mivel a probandus általában férfi és ő az 1-es számot viseli; ha a probandus nő, az ősszámaként a 0-át lehet használni).
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: de: Ahnemliste, Stammliste Rövidítések Családi jegyzék, a genealógiai jegyzékek közé tartozó lista, mely a családtagok felsorolását tartalmazza. Grafikus megfelelője a családi tábla és a családfa. A családi tábla előnye, hogy könnyen használható és áttekinthetőbb, mint a családi jegyzék, ezen utóbbiban viszont részletesebb adatok tüntethetők fel, mint pl. a születés, a házasságkötés, a halálozást, a temetés dátuma és helye stb. Meg lehet adni a társadalmi és vagyoni állásra, az iskolázottságra, képzettségre vonatkozó adatokat is. A családi jegyzékhez hasonlóak a családi tábla genealógiai adatainak kiegészítéseként szolgáló, családtagonként vezetett személyi lapok is, melyek az adott személyről részletesebb adatokat és rövid életrajzokat is tartalmaznak. A családi jegyzék egyszerűen létrehozható a családi tábla mintájára vagy egyszerűen csak azáltal, hogy a vizsgált egyént egy ősszámmal látjuk el, feltüntetjük a feleségét és megadjuk a gyermekeit, akiket szintén külön ősszámmal ruházunk fel, majd az ő gyerekeit stb.
ALAJOS Mátyás János (1786-1850) = I. Tolnai gróf FESTETICS Erzsébet │ │ (1794- 1822) = II. gróf WILCZEK Lujza (1800- 1876) │ │ Fiai: első nejétől: c1-c2. │ II. IDEŐSEBB GRÓFI ÁG ├─ 2. IGNÁC │ └─ │ III. IFJABB GRÓFI ÁG └─ 3. ANTAL └─ Végül pedig egy példa arra, hogyan strukturálhatjuk a jegyzéket a generációk szerinti eltérő nagyságú bekezdôsekkel. A. gróf ALMÁSY JÁNOS († 1704) = Mihályi DEÁK Judit († 1720) I. Zsadányi és törökszentmiklósi ALMÁSY JÁNOS († 1765) = Borsi BORSY Anna († 1772) 1. PÁL (1720-1804) = Kvassói és brogyáni KVASSAY Franciska (1728-1797) a1. Nagybossányi BOSSÁNYI Thekla († 1777), = II. Semsei SEMSEI Anna (1761-1819), = III. Gróf HARDEGG-GLATZ Mária Lujza (1770-1836) Gyermekei: második nejétől: b1-b2. b1. OTTILIA Franciska Erzsébet Konstancia (1789-1832) = Gróf KÖNIGSEGG- ROTTENFELS János (1790-1867) b2. Tolnai gróf FESTETICS Erzsébet (1794-1822), II. gróf WILCZEK Lujza (1800-1876) Fiai: első nejétől: c1-c2. 2. IGNÁC 3. ANTAL
Na igen, ezért volna jó a jelölt visszaléptetés. Valószínűleg a pártok saját mérései is eltérnek, de nem ennyire. Vagy vehettek volna közösen egy mérést egy független szervezettől, mint pl. a Gallup.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
ANTAL [III. IFJABB GRÓFI ÁG] I. KÖZÉPSŐ GRÓFI ÁG 1. Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy PÁL, szül. 1720. † Gyöngyös, 1804. nov. 21. Heves vm. -i követ,, kir. 175, a Szent István-rend lovagja. =Kvassói és brogyáni KVASSAY Franciska, szül. 1728. † Gyöngyös, 1797. (K. László Bars vm. alispánja leánya. ) Fia: a1. a1. Imre IGNÁC gróf, szül. 1751. 15. † Maria-Enzensdorf bei Wien, 1840. szept. 24., alkancellár 1822, Heves vm. főispánja 1796, Temes vm. főispánja 1811, a m. udvari kamara elnöke, a Szent István-rend lovagja. = I. Nagybossányi BOSSÁNYI Thekla. † 1777. = II. 1779. Semsei SEMSEI Anna, szül. 1761. † Pest, 1819. 19. (S. András cs. ezds. És siklósi ANDRÁSSY Klára leánya. ) = III. 1820. Gróf HARDEGG-GLATZ Mária Lujza, szül. 1770. okt. 8. † 1836. 4. Gyermekei: második nejétől: b1-b2. b1. OTTILIA Franciska Erzsébet Konstancia, szül. 1789. † Borossebes, 1832. 1. =1812. Gróf KÖNIGSEGG-ROTTENFELS János, szül. Immenstadt, 1790. 6. † Bécs, 1867. 1. b2. ALAJOS Mátyás János, szül. Buda, 1786. febr.
† Sarkad, Bihar vm. 1850. dec. 31. Cs. kam. = I. Bécs-Stefansdom, 1810. 20. Tolnai gróf FESTETICS Erzsébet, szül. Kőszeg, 1794. † Bécs, 1822. Csillagkeresztes hölgy. (F. Imre és boronkai és nezetei BORONKAY Krisztina leánya. ) = II. 1823. aug. 25. gróf WILCZEK Lujza, szül. 1800. ápr. 10. † Urfahr bei Linz, 1876. 23. Fiai: első nejétől: c1-c2. Ugyanezt összeállíthatjuk úgy is, hogy a generácikat összekötjük egymással A. ALMÁSY JÁNOS († 1704) = Mihályi DEÁK Judit († 1720) │ Fia: I. └─ I. Zsadányi és törökszentmiklósi ALMÁSY JÁNOS († 1765) = Borsi BORSY Anna († 1772) │ │ Fiai: 1. KÖZÉPSŐ GRÓFI ÁG] │ 2. IDEŐSEBB GRÓFI ÁG] │ 3. IFJABB GRÓFI ÁG] │ I. KÖZÉPSŐ GRÓFI ÁG ├─ 1. PÁL (1720-1804) = Kvassói és brogyáni KVASSAY Franciska (1728-1797) │ │ Fia: a1. │ │ │ └─ a1. Imre IGNÁC (1751-1840) = I. († 1777) │ │ = II. Semsei SEMSEI Anna (1761-1819) │ │ = III. Gróf HARDEGG-GLATZ Mária Lujza │ │ (1770-1836) │ │ Gyermekei: második nejétől: b1-b2 │ ├─ b1. OTTILIA Franciska Erzsébet Konstancia (1789-1832) = Gróf KÖNIGSEGG- │ │ ROTTENFELS János (1790-1867) │ └─ b2.