Kapcsolódó anyagok a Horgá adatbázisából Nincs találat ezzel a fogalommal: Dömsöd-holt-Duna-ág Műlegyes csukázás holtágakon Nagyobb folyóink holtágaira jellemző e remek sporthal nagyarányú előfordulása, de a legnagyobb számban az erősen szabályozott... Legyezés süllőre a Dunán A pergetéshez hasonlóan általában az alkonyattól-virradatig tartó időszak a legeredményesebb a süllő műlegyes horgászatában i... Dunai halászlé I. A pontyot megtisztítom, fejét, farkát levágom, törzsét felszeletelem, késpengével lepattintom a keserűfogát. A hagymát apróra vágom, 3... Eudontomyzon mariae Leírás A dunai ingola hazánk dunai mellékfolyóinak őshonos elterjedésű faja. A lárvaállapotból való átalakulás után rövid idő... Dunai halászlé törpeharcsával A karikára vágott hagymát és a halszeleteket a bográcsba rétegesen rakom le. Annyi vízzel öntöm fel, hogy ellepje. Forráskor, ahol buzog, be... Aldunai halászlé A halakat megtisztítom, fejüket, farkukat, uszonyaikat levágom, a húst lefejtem és félreteszem. A hagymát apróra vágom, majd felteszem f!...
A községet északról határolja a 68 ha területű Holt-Duna, a vízimadarak fészkelő és élőhelye, a vízi és mocsári növényzet igazi paradicsoma. (a Holt-Duna helyett időnként a Morotva-tó kifejezéssel is találkozhatunk) A Holt-Duna partján a Fertő-Hanság Nemzeti Park Szigetköz Tájvédelmi Körzete tanösvényt alakított ki, esőbeállókkal, pihenőhelyekkel, madár lesekkel. Ugyancsak szép látványt nyújtanak a rehabilitáció utáni tavaink is. A Kengyátó, a Kövecses, a Renyhei-karéj és a Holt-Duna község felőli oldala. A Felső-Duna és a Mosoni-Duna holtága. A tó fennmaradását egy csatorna szolgálja, amin keresztül biztosított az állandó vízutánpótlás. Korlátozott mértékben megengedett a horgászat. Kezelő: Fertõ-Hansági Nemzeti Park Igazgatósága A holt meder a Duna jobb partján, Lipót község közigazgatási területén helyezkedik el. Kialakulása a 19-20. század fordulóján ment végbe. Jelenlegi méretei:2, 6 km hosszú, 390 m széles, 80 cm mély. A feliszapolódás miatt medrének nagysága jelentősen csökkent.
Ismerd meg, hogyan alakuktak Ráckevei Dunaaági Horgász Szövetség területi jegyárak 2020 évben. Ha szeretnél a Ráckevei (Soroksári) Duna-ágon, a Duna-Tisza csatornán, a Dunavölgyi főcsatorna Pest megyei szakaszán és a mellékágain, az Északi Övcsatornán, a Dömsödi Holt Duna-ágon, vagy a Somlyói csatornőán (holtágon) horgászni. Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség területi jegyárak 2020 évben: Általános felnőtt területi jegyárak RDHSZ: Éves: 36. 000 ft Heti: 17. 500 ft 72 órás: 7. 600 ft 24 órás: 3. 300 ft Bojlis behúzós felnőtt területi RDHSZ jegyárak 2020: Éves: 60. 000 ft Heti: 30. 000 ft 72 órás 13. 000 ft Általános Ifjúsági területi jegyárak RDHSZ 2020: Éves: 5. 000 ft 24 órás 2. 000 ft Általános gyermek területi jegyárak RDHSZ 2020: Éves: 500 Ft Parti felnőtt mellékvízi területi jegyárak Éves: 28. 000 ft Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség területi jegyárak 2020 – Balaton Éves partközeli felnőtt: 50. 000 ft Általános turista 24 órás: 3. 000 Ft Általános turista heti: 20. 000 ft Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség területi jegyárak 2020 tudnivalók Az RDHSZ által kiadott területi jegyek a törvény előírásai alapján tőszelvényesek.
A holtág 1968 óta helyi természeti védelem alatt áll. Vizét a Duna árhullámai frissítik fel, de szivárgás útján is töltődik. A holtágat jelentős szennyező forrás nem fenyegeti. Medre erősen feliszapolódott, vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű, közvetlen környezetében megindult a sarjerdő fejlődése. Tájformáló és természetvédelmi szerepe számottevő. A közelében lévő vízmű kutak védelme miatt hasznosítása nem jöhet szóba. 16. A Verőce-szigeti Holt-Duna helyszínrajza 6. Dömsödi Holt-Duna A holtág a Ráckeve-Soroksári Duna-ág egykori mellékágából alakult ki a Duna-ág bal partján. Közigazgatásilag a Pest megyei Dömsöd városhoz, kisebb részben Ráckevéhez tartozik (17. Hossza 6, 5 km, átlagos szélessége 28 m, területe 18 ha, átlagos vízmélysége 1, 5 m, víztérfogata 270 ezer ml Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság. A holtág felső végén lévő zsilip segítségével vízszintje szabályozható, vize pótolható. Medrének állapota a rendszeres fenntartási munkáknak köszönhetően megfelelő.
A Közép-Duna és a Ráckeve-Soroksári A Duna középső szakasza mentén, a Sió torkolatvidékétől a Dunakanyarig terjedő szakaszon öt holtágat vizsgáltunk (11. ábra). Mindegyik holtág a Duna hullámterén helyezkedik el és a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) illetékességi területéhez tartozik. A Közép-dunai holtágak közös jellemzője, hogy - ellentétben kötetünk legtöbb holtágával - nem folyókanyar lefűződésével vagy átvágásával, hanem mellékág részbeni feltöltődésével keletkeztek. A Ráckeve-Soroksári Duna-ágnak két holtágát vettük föl a kötetbe. Ezeknél is a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság az illetékes hatóság. 11. ábra. A Közép-Duna és a Ráckeve-Soroksári Duna-ág holtágai 1. Kisapostagi Holt-Duna A holtág a 19. század végén az ún. Schalbert-szigeti mellékág alsó szakaszának elzárása folytán alakult ki, a Duna jobb partján. A holtág a Fejér megyei Kisapostag község közigazgatási területéhez tartozik (12. Az egykori mellékágnak a Kisapostagi elzárás feletti részét az 1950-es évektől mind a mai napig a Dunaújvárosi Vasmű, illetve a DUNAFERR Rt.
A holtág vizének minőségét nem vizsgálják, jelentős szennyező források nem veszélyeztetik. Medre jelentős mértékben feliszapoló-dott, sarjerdővel és vízi növényzettel erőteljesen benőtt. Tájformáló szerepe helyi jelentőségű, hasznosítására ez idáig nem került sor. Távlati fejlesztési elképzelései között az önkormányzat jóléti célokat szolgáló rehabilitációt tervez (sétáló, pihenő helyek kialakítása), ami nem veszélyeztetheti a parti vízbázist. 15. Az Urbanica-szigeti Holt-Duna helyszínrajza 5. Verőce-szigeti Holt-Duna A holtág az 1952-ben végrehajtott folyamszabályozás nyomán keletkezett a Duna jobb partján. A Szentendrei sziget felső csúcsában helyezkedik el, közigazgatásilag a Pest megyei Kisoroszi község területéhez tartozik (16. Hossza 1, 6 km, átlagos szélessége 100 m, területe 16 hektár, átlagos vízmélysége 1, 5 m, víztérfogata 240 ezer m\ Alacsony dunai vízálláskor három kisebb részre szakad. Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, amely a holtágat Kisoroszi Község Önkormányzatának átvételre felajánlotta.
Jegyárak 2020: Területi jegyek Általános felnőtt: - éves: 36000 Ft - heti: 17500 Ft - 72 órás: 7600 Ft - 24 órás: 3300 Ft Parti felnőtt mellékvízi: - éves: 28000 Ft Bojlis behúzós felnőtt: - éves: 60000 Ft - heti: 30000 Ft - 72 órás: 13000 Ft Általános ifjúsági: - éves: 5000 Ft - 24 órás: 2000 Ft Általános RDHSZ gyermek: - éves: 500 Ft Az RDHSZ által kiadott területi jegyek a törvény előírásai alapján tőszelvényesek. Az egyesületek saját hatáskörben, és költségükre tagjaik részére adhatnak különféle kedvezményeket. Az RDHSZ továbbra is minden 50 fő felnőtt éves területi jegy után 1 db térítés nélküli területi jegyet biztosít az egyesület részére. A területi jegyféleségek az alábbi horgászati vízterületeken érvényesek, kivéve Felnőtt mellékvízi és RDHSZ-Balaton jegyek: 1. Ráckevei (Soroksári) Duna-ág, a Kvassay zsiliptől a Tassi zsilipig a hozzátartozó mellékágakkal, holtágakkal és hókonyokkal (13-017-1-1), 2. Duna-Tisza csatorna, a kitorkolástól a Sári zsilipig (13-021-1-1), 3. Dunavölgyi főcsatorna Pest megyei szakasza és a mellékágak (13-019-1-1), 4.
salakpernye lerakójaként használják, ezzel töltik fel fokozatosan az egykori mellékág medrét. A holtágként megmaradt mederszakasz hossza 700 m, átlagos szélessége 200 m, területe 14 hektár, átlagos vízmélysége 1, 5 m, víztérfogata 210 ezer m\ Tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Közép-Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság. Kisapostag község Önkormányzata elvi igényt jelentett be a holtág tulajdonba vételére. A holtágat a Duna árvizei és a szivárgó vizek töltik fel, hosszantartó alacsony dunai vízállás esetén vízszintje lecsökken. Vizének minőségét nem vizsgálják. A közelében lévő salakpernye lerakó minden bizonnyal kedvezőtlenül befolyásolja a víz minőségét. A holtág medrének feliszapoltsága erőteljes, vízi növényzettel benőtt, jelentős részét sarjerdő borítja. Tájformáló szerepe csekély. Hasznosítása: horgászat. 2001-ben a település önkormányzata - helyi vállalkozókkal összefogva - tervet készíttet, amely a holtág megmentéséhez szükséges tennivalókat tartalmazza. A sarjerdővel benőtt Kisapostagi Holt-Duna 12.