chevron_right Az egyéni vállalkozó esete a kettős könyvvitellel hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 09. 15., 06:28 Frissítve: 2021. 15., 08:51 1 A személyijövedelemadó-törvény hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó és számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel – fából vaskarika. Vagy mégsem? Egyes pályázati kérelmek elbírálásakor jó pont lehet. Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. Adózhatnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) vállalkozói személyi jövedelemadózásra előírt szabályai szerint, vagy dönthetnek az átalányadózás mellett, esetleg lehetnek – egy másik törvény hatálya alatt – kisadózók, azaz katások. Ez még a pályakezdő könyvelőnek, de az is lehet, hogy még ügyfelének is, a könyökén jön ki. Ahogyan az is, hogy az egyéni vállalkozónak a szja-törvény 5. számú mellékletének 1.
chevron_right Kapcsolt vállalkozás vagy nem kapcsolt: az itt a kérdés hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // 2020. 09. 20., 06:15 Frissítve: 2020. 22., 13:13 A kapcsolt vállalkozások körének meghatározása nem egyszerű feladat, ezzel gyűlt meg a baja olvasónknak is. A kérdést Erdős Gabriella adószakértő tisztázta. A kérdés részletesen így hangzik: kérem segítsenek abban, hogy az alábbi három esetben fennáll-e kapcsolt vállalkozási viszony! 1. Magyar egyszemélyes kft. -ben egy magyar magánszemély az egyetlen tag, és egy észt bejegyzésű egyszemélyes kft. -ben a magyar kft. tagjának a testvére a tag. Kapcsolt vállalkozások a tao-törvény szerint? 2. Észt székhelyű egyszemélyes kft. magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Ezek kapcsolt vállalkozások? Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs).
Ptk. 8:1. § [Értelmező rendelkezések] (1) E törvény alkalmazásában 1. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Vagyis a két vállalkozás kapcsolt, mivel a közeli hozzátartozókat úgy kell tekinteni, mintha egy személy lennének, és a testvér közeli hozzátartozó. 2. -nek magyar tagja van, és magyar egyéni vállalkozó, aki ugyanaz a személy, mint aki az észt cég egyetlen tagja. Az észt cégnek nincs Magyarországon semmilyen adókötelezettsége (adószáma sincs). Ezek kapcsolt vállalkozások? Tao-törvény 4. ) és más személy (észt kft., illetve az egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. Vagyis a vállalkozások kapcsoltak, sőt a magyar kft. az egyéni vállalkozóval is kapcsolt vállalkozásnak minősül. Kapcsolt vállalkozások? Tao-törvény 4. )
A fentiekből következően tehát nem kifogásolható, hogy az egyéni vállalkozó a kettős könyvvezetési rendszerben végezze a könyvelését, a hivatkozott feltételek betartásával. Az adóhatóság azonban felhívja a figyelmet, hogy a személyijövedelemadó-kötelezettségét továbbra is pénzforgalmi szemléletben kell teljesítenie, vagyis bevétel a ténylegesen megszerzett vagyoni érték, és költség a ténylegesen kifizetett összeg. Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ezért a kettős könyvvitel vezetését választók sem tudnak saját tőkét, mérlegfőösszeget kimutatni! A cikkben hivatkozott kérdés, mind az arra adott hivatalos válasz megtalálható a pályázati oldalon:... Azok, akik néhány évtizeddel ezelőtt is könyvvitellel foglalkoztak, biztosan emlékeznek még az egyszerűsített kettős könyvvitelre: a kettős könyvvitel szabályait pénzforgalmi szemléletben alkalmazó elszámolási módra. Ha az adóalapját, adóját pénzforgalmi szemléletben megállapítani köteles egyéni vállalkozó a kettős könyvvitel vezetése mellett dönt – ez amúgy nem is rossz gondolat –, akkor lényegében e régi formára tér vissza.
A képesítési követelményeknek a tag eleget tehet azzal is, ha a szükséges képzettséggel rendelkező alkalmazottat foglalkoztat – kivéve, ha az adott tevékenységet szabályozó jogszabály ennél szigorúbb feltételt ír elő. Az egyéni cég örökölhető, átalakulhat Az alapító halála, cselekvőképességének korlátozottá válása, vagy annak elvesztése esetén az alapító özvegye vagy örököse, illetve törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válhat, ha valamennyi feltételnek megfelel és szándékát a cégbíróságon bejelenti. Az öröklés révén az egyéni cégnek átmenetileg – legfeljebb három hónapig – több tagja is lehet. Az egyéni cég bármilyen gazdasági társasággá átalakulhat. Kapcsolódó cikkek 2022. április 8. 800 éves az Aranybulla – Előzmények (1. rész) Magyarország államiságának történetében igen jelentős eseménye volt az Aranybulla 1222. évi kiadása. Az Adó Online cikksorozattal emlékezik meg a neves okiratról, különös tekintettel arra is, hogy rendelkezései között számos pénzügyekkel és adózással kapcsolatos rendelkezés is található.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. törvény (továbbiakban Szja tv. ) 2. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magánszemélynek (az egyéni vállalkozó is ez) az adó megállapítása szempontjából e törvény rendelkezései szerint kell figyelembe vennie a bevételeit és a költségeit akkor is, ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezési szerint is eleget tesz. A hivatkozott jogszabály 10. paragrafus (1) bekezdésének megfelelően a magánszemélynek az 5. számú melléklet és e törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. Ez azt jelenti, hogy a könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy a bennük foglalt feljegyzések az adójogi törvények (pl. : áfatörvény, szja-törvény) vonatkozó rendelkezésein alapuljanak, adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve a költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozóan bevallott adó, illetve a támogatás alapja, az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapjául szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
és más személy (magyar egyéni vállalkozó), ha harmadik személy (a magánszemély és testvére) – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Vagyis a kft. és az egyéni vállalkozó kapcsoltak. Rendelje meg most 10% kiadói kedvezménnyel az "Újrakezdés a válság után" című kiadványunkat! Tanuljuk meg értelmezni cégünk jelzéseit, hogy a lehető leggyorsabban tudjunk reagálni a változó gazdasági környezetre. Az Adózóna új szakmai kiadványa gyorsan és akár azonnal alkalmazható megoldások mellett közép- és hosszú távon is hasznosítható tanácsokat nyújt a cégvezetők és döntéshozók részére. A fentiek a saját szakmai véleményemet tükrözik, azonban a közeli hozzátartozókkal kapcsolatosan a törvény szövege (bár véleményem szerint nem a szelleme) alapján az alábbiak szerint is lehetne érvelni.
Az egyéni cég tehát a tagtól elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany, a tagtevékenysége eredményeképp jogokat és kötelezettségeket az egyéni cég szerez és vállal. Az egyéni vállalkozó választhat, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként, vagy egyéni cégként kívánja végezni, azaz tevékenységére milyen jogszabályok lesznek az irányadóak. Az egyéni cégre kiterjed a számvitelről szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya. Korlátlan vagy korlátozott felelősség Egyéni céget a gazdasági társaságokhoz hasonlóan lehet majd alapítani, akár szerződésminta alkalmazásával, egyszerűsített cégeljárással. A cég tagja határozza meg jegyzett tőkéjének összegét, ahogyan azt is, hogy a cég tartozásaiért korlátozott, vagy korlátlan felelősséget vállal-e. Ha az egyéni cég felelőssége korlátlan, akkor a tartozásokért elsősorban az egyéni cég a saját vagyonával felelős, és ha ez a vagyon nem fedezi a tartozásokat, a tag saját vagyonával, korlátozás nélkül köteles helyt állni.
Forrás:, 2021. 09. 15., Sinka Júlia okl. könyvvizsgáló