Ennek megfelelően saját hatáskörükben és a Szerződésekben az Unióra ruházott hatáskörök korlátain belül tiszteletben tartják az ebben a Chartában foglalt jogokat és betartják az abban foglalt elveket, valamint előmozdítják azok alkalmazását. " A kulcsfontosságú kifejezés ebben – többek között – a "hatáskörök korlátain belül". A magyar Alkotmánybíróság (AB) például tehát azért nem hivatkozik közvetlenül az előtte fekvő ügyek eldöntése során a Charta alapvető jogokat védő rendelkezéseire, mert hatáskörei annak eljárását az Alaptörvény védelméhez kötik. Az AB eljárásában az egyéni alapjogvédelmet biztosító ún. alkotmányjogi panasz intézménye az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét ( Abtv. 26-27. §§-ok) állapíthatja meg, és a bíróság által hozott bírói döntés Alaptörvénnyel való összehangját, pontosabban annak érdemi alaptörvény-ellenességét állapíthatja meg. Európaszerte az ilyen és hasonló hatásköri korlátok (vagy az uniós joghoz való hasonló viszony) miatt fordulhat elő, hogy a Charta rendelkezései nem közvetlenül érvényesülnek és határozzák meg a nemzeti, tagállami alkotmánybíróságok ítélkezését.
Erre reagálva a szocialista Martin Schulz azt mondta, Adolf Hitler és az ő Reichstag-beli frakciójának módszereire emlékezteti őt ez a magatartás. A néppárti Joseph Daul arról szólt, hogy egy demokratikus intézményben – mint amilyen az Európai Parlament – nincs helye az ehhez hasonló rendbontásnak. Francis Wurtz (kommunista) azt mondta, frakciója is szeretne népszavazást a reformszerződésről, de teljes mértékben elítéli ennek a kisebbségnek a viselkedését. A liberális Graham Watson focihuligánokhoz hasonlította a bekiabálókat, és azt kérte, a jövőben távolítsák el őket az ülésteremből. Daniel Cohn-Bendit (zöld) úgy vélte, nem kell túldramatizálni a helyzetet, ugyanis az "ötven kiabáló őrült" mellett 700-an megfelelően viselkedtek. Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió) szerint a történtek túlmentek a megengedhető szinten. Jens-Peter Bonde, a Függetlenség/Demokrácia frakció dán vezetője az előtte szólókkal szemben úgy vélte, a tiltakozás nem volt antidemokratikus, ő csak egy népszavazást kérő pólót viselt.
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit. A Chartát a 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, mely 2007. március 1-jétől működik Bécsben. Az ügynökség célja továbbá az, hogy az európai polgárokat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. A korábbi, Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti. A Charta fontosabb elemei több ország törvényeibe beépültek, így néhány hazaiban is megtalálhatóak. Azonban a fontosabb elemek Martonyi János ígérete ellenére a 2012-ben elfogadott Alaptörvénybe nem kerültek bele.
A Charta idei 20. születésnapja alkalmából tehát hasonló kérdések foglalkoztatják Európa közjogászait a tagállamok alkotmánybíróságainak a Chartához való viszonyáról. A kérdést fentebb pusztán a magyar szabályozás egyik lehetséges értelmezése alapján válaszoltuk meg, a vita természetesen a Charta kötőerejéről továbbra is foglalkoztatja a tudományt. Hatása az Európai Unió alapjogvédelmi rendszereire kétségtelen, és ebben a formájában kicsit olyan, mint Vajda örökérvényű versében "a Montblanc csúcsán a jég, / Minek nem árt se nap, se szél. " A kérdés az, hogy ezek a kérdések vajon húsz év múlva is velünk lesznek-e még. A Charta küldetése – ahogy az preambulumában is olvasható -, hogy az EU-s integráció szintjének csúcsán megerősítse "azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek. "
jti blog A Jogtudományi Intézet blogoldala A(z) "EU Alapjogi Charta" címkével jelölt bejegyzések: Túlsúly mint fogyatékosság – A Bíróság C-354/13. sz. ügyben hozott ítélete 2015. január 07. 12:07 2014. december 18-án az Európai Unió Bírósága (EuB) egy dán bíróság által elé terjesztett kérdésekre válaszul kimondta, hogy habár sem az alapszerződésekben, sem az Európai Unió Alapjogi Chartájában nincsen védve a túlsúly, mint hátrányos megkülönböztetési alap, az EU fogyatékosságként értelmezve védi az adott személyt, ha az a túlsúlyából kifolyólag korlátozva van a teljes, hatékony és más munkavállalókkal a szakmai életben való egyenlő szerepvállalás tekintetében. Szabadság kontra biztonság – Az Alapjogi Chartába ütközik az adatmegőrzési irányelv 2014. május 08. 3:39 A Bíróság a Digital Rights Ireland ügyben megállapította, hogy a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása, illetve a nyilvános hírközlő hálózatok szolgáltatása keretében kezelt adatok megőrzéséről és a 2002/58/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15‑i 2006/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) érvénytelen, mivel az uniós jogalkotó nem tartotta tiszteletben az arányosság elvéből adódó követelményeket a Charta 7.
A Media1 elsődlegesen médiával, nyilvánossággal foglalkozó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál regisztrált digitális sajtótermék, ahol a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó, az online és a mobil média világának aktualitásairól olvashat. Ezenkívül helyszíni tudósításokkal, interjúkkal és időnként oknyomozásokkal jövünk. Van rádió- illetve podcastos műsorunk is.
A Bíróság a nemzeti bíróságokat a Kücükdeveci ügyből kifolyólag terhelő kötelezettségek fennállását megerősítette. Azok érvényesülésének feltételeit az EU Alapjogi Chartában foglalt alapvető jogok és kötelezettségek jogi jellegének sokféleségére tekintettel azonban úgy finomította, hogy a Chartában foglalt alapjogok a nemzeti bíróságok előtt egyedül abban az esetben hívhatók fel, amennyiben azok a tagállamok számára jól meghatározható kötelezettséget írnak elő és ezzel párhuzamosan magánfelek számára nemzeti bíróságok előtt felhívható alanyi jogot biztosítanak. Ezzel a Chartában foglalt alapjogok nemzeti bíróságok előtti kikényszerítését az uniós jogi rendelkezések közvetlen hatálya kapcsán ismert feltétel beteljesüléséhez kötötte. Ez az új feltétel nemcsak abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy az uniós jogi rendelkezések tagállami szintű közvetlen kikényszerítésére vonatkozó doktrinális keretek a Charta rendelkezései kapcsán is felbukkannak, hanem azért is fontos fejleménynek tekinthető, mert jogalkalmazási szempontból értékelhető módon különbséget tesz a Charta jogi úton kikényszeríthető (normatívnak szánt) és jogi úton nem kikényszeríthető (deklaratívnak szánt) rendelkezései között.