"Meglátásunk szerint az új szabályozás megfelelően egyensúlyoz az érdekek között, mivel a lakcím korlátlan rendelkezésre bocsátása bármely ismeretlen személy részére valóban kockázatokkal járhat és az érintett privát szférájába engedhet betekintést illetéktelenek számára" – mondta el az ügyvéd. Továbbá fontos megjegyezni, hogy nem lesz tiltott a lakcím megismerése sem a jogi személyek nyilvántartása, sem az ingatlan-nyilvántartás tekintetében. Amennyiben az adatigénylő megjelöli a lekérdezés célját és azonosítja magát, akkor továbbra is hozzá lehet jutni az adatokhoz az új törvények alapján. Megalapozott adatigénylési cél lehet, a jogi személyek esetében, a vezető tisztségviselővel való közvetlen kapcsolatfelvétel szükségessége a hitelezők által, vagy ingatlanok esetében a tulajdonostárs felkutatása iránti igény. Természetesen emellett számos egyéb példa is szóba jöhet. Bár az új szabályozás elméleti síkon nem aggályos, sőt üdvözlendő, a kérdés az, hogy miként fog működni mindez a gyakorlatban.
A cégtörvényt 2023. június 1-től felváltja a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény, továbbá 2023. február 1-től új ingatlan-nyilvántartási törvény lesz. Bár ezen jogszabályok fontos újításokat tartalmaznak, a nyilvántartásokban szereplő személyek lakcíme a jövőben már nem lesz nyilvános. Az új szabályozást és kapcsolódó kérdéseket Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje járta körül. Mit hoznak az új jogszabályok? Mind a jogi személyek nyilvántartásáról szóló új törvény, mind az új ingatlan-nyilvántartási törvény egységes és gyors eljárási szabályokat, valamint egységes eljárási szempontokat vezet be. A jövőben a cégek, civil és egyéb szervezetek, sőt a társasházak nyilvántartási szabályai is gyorsabb, egyszerűbb eljárást hoznak létre. Az ingatlan-nyilvántartás pedig teljes körű és naprakész elektronikus adatbázis lesz, kapcsolódó elektronikus eljárásokkal és gyors döntéshozatallal. Az eljárások rövidebb idő alatti lezárását az elektronikus ügyintézés és az eljárások jelentős hányadában alkalmazandó ún.
"Meglátásunk szerint az új szabályozás megfelelően egyensúlyoz az érdekek között, mivel a lakcím korlátlan rendelkezésre bocsátása bármely ismeretlen személy részére valóban kockázatokkal járhat és az érintett privát szférájába engedhet betekintést illetéktelenek számára" – mondta dr. Szabó Gergely. Fontos továbbá megjegyezni, hogy nem lesz tiltott a lakcím megismerése sem a jogi személyek nyilvántartása, sem az ingatlan-nyilvántartás tekintetében. Amennyiben az adatigénylő megjelöli a lekérdezés célját és azonosítja magát, akkor továbbra is hozzá lehet jutni az adatokhoz az új törvények alapján. Megalapozott adatigénylési cél lehet, a jogi személyek esetében, a vezető tisztségviselővel való közvetlen kapcsolatfelvétel szükségessége a hitelezők által, vagy ingatlanok esetében a tulajdonostárs felkutatása iránti igény. Természetesen emellett számos egyéb példa is szóba jöhet. Bár az új szabályozás elméleti síkon nem aggályos, sőt üdvözlendő, a kérdés az, hogy miként fog működni mindez a gyakorlatban.
A jogi személyek vonatkozásában, a nyilvánosság alapelve azt hivatott biztosítani, hogy a közhiteles nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot, illetve kivonatot kérhet. Az ingatlan-nyilvántartásban pedig akként érvényesül a nyilvánosság alapelve, hogy a tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát - a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - bárki megismerheti, azokról feljegyzést készíthet, hiteles másolatot vagy tanúsítványt kérhet. A közhitelesség a forgalom biztonságát, a jóhiszemű harmadik személyek jogainak védelmét és végső soron azt biztosítja, hogy aki betekint a nyilvántartásba, vagy abból adatot kér, az alappal bízhasson az adatok valóságában. A nyilvánosság pedig épp azt teszi lehetővé, hogy ésszerű korlátok között bárki betekinthessen az adott nyilvántartásba, vagy abból adatot kérhessen, ezzel valódi értelmet adva a közhitelességnek. Az új szabályozás kapcsán felmerülő kérdések Hosszasan lehetne azon elmélkedni, hogy az érintett személy információs önrendelkezési jogához, a személyes adatok védelmének való jogához, vagy a közhiteles nyilvántartások nyilvánossághoz fűződnek erősebb érdekek.
Elég lesz-e pusztán formálisan megjelölni a célt, vagy az ingatlan-nyilvántartásból beszerzett iratmásolatok mostani gyakorlatával egyezően adott esetben igazolni kell a kapcsolódó jogos érdek fennállását? Mennyire fogják mindezt a hatóságok komolyan venni? Milyen határidők fognak az adatközlésre vonatkozni? "A fenti kérdéseket az eljárási törvényekhez kapcsolódó jogszabályok, különösen végrehajtási rendeletek és végső soron a hatóságok gyakorlata fogja teljeskörűen megválaszolni. " – foglalta össze Szabó Gergely LL. M. ügyvéd. Szabó Gergely LL. M., a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje ügyvéd:
Elég lesz-e pusztán formálisan megjelölni a célt, vagy az ingatlan-nyilvántartásból beszerzett iratmásolatok mostani gyakorlatával egyezően adott esetben igazolni kell a kapcsolódó jogos érdek fennállását? Mennyire fogják mindezt a hatóságok komolyan venni? Milyen határidők fognak az adatközlésre vonatkozni? "A fenti kérdéseket az eljárási törvényekhez kapcsolódó jogszabályok, különösen végrehajtási rendeletek és végső soron a hatóságok gyakorlata fogja teljeskörűen megválaszolni" – összegezett a szakember.
Válasz: Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a járási/kerületi hivatal által kiadott ügyirat számának a megjelölésével. Ki kaphat az ingatlan-nyilvántartási okiratokból iratmásolatot? Válasz: Aki az iratbetekintésre jogosult, az másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. Korlátozottan nyilvános adatok esetén, azok csak a jogosult, a széljegyzett okirat szerinti jogosult illetőleg a kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhetőek meg. Fontosabb fogalmak Az ingatlan-nyilvántartás: településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának az 1997. évi CXLI. törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket, továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. Közhitelesség: az ingatlan-nyilvántartás a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg.
Milyen költségei vannak az eljárásnak? Az ingatlan-nyilvántartási okiratokba történő betekintés díjmentes. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban készített hiteles vagy hitelesítés nélküli másolatért, illetőleg kivonatért oldalanként 100 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjfizetés az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel, amennyiben a hivatali helyiségben erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy az illetékes megyei hivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (csekk), illetve átutalással teljesíthető. Hol intézhetem el? Járási Hivatal XI. Kerületi Hivatal XIV. Kerületi Hivatal (kirendeltségek) Ügyintézés határideje A megyei/fővárosi kormányhivatal, illetve a járási/kerületi hivatal haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik az ingatlan-nyilvántartási okiratokba történő betekintésről, illetve az iratmásolat kiadása iránti kérelem teljesítéséről.